Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2004. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 2004)
MŰHELY - Szilágyi István: Az epreskerti Kálvária
an az alábbiakat tudjuk meg: A stációképek olajfestmények, igen díszesen állítván elő, ..." 271 forintba kerültek. Maguk a stációk falazottak voltak, faragott kő kiegészítésekkel. A képeket vas rácsozat és fa zsalutáblák védték. Minden stáción vas lemezre festve feltüntették az adakozók nevét. A stációk elé fa térdeplőket készítettek. A kálvária vas „főajtóját" is ekkor csináltatták. 2 ' Valójában ezeket a stációkat ábrázolja Telegdy László festménye és a Tarnóczi-féle könyv képe, s ezekről ír Theodor Gettinger is. 24 Az ünnepélyes felszentelésre Surjánszky a hercegprímást kívánta megnyerni, akit „a legmagasabb Császári Pár országunkbani legkegyesb tartózkodása alkalmával Pesten tisztelni szerencsénk leend .. " 2S Az uralkodó május 4-én érkezett meg, de mind ez idáig a felszentelésre utaló, kapcsolódó hírt nem találtam. Surjánszky hízelgő tisztelete Scitovszky János felé mindenesetre nem maradt észrevétlen. 1869. június 12-én esztergomi kanonoknak nevezték ki. Mások mellett bizonyára ez a körülmény is hozzájárult a stációk iránti figyelem rohamos csökkenéséhez. Hogy mikor, milyen körülmények között pusztultak el, ma még nem ismert. Mindenesetre Edvi Illés Aladár arról tudósít 1896-ban, hogy „A Józsefvárosban a régi Kálvária-dombnak elhordása és helyének parkozása következtében a lakosság csinos közsétányt nyert, melynek területe 8090,2 m 2 . 26 A kálvária felszámolását érthetően minden aggály nélkül végrehajthatták, hiszen már 1889-ben elindult az új, Golgota téri kálvária felépítésének előkészülete. 27 JEGYZETEK 1 Budapest, VI. Bajza u. 41. Epreskerti kálvária. Tudományos dokumentáció. Tanulmány: Ritoók Pál. Fényképek: Szilágyi Edit. Budapest, 1994. február hó. Hild-Ybl Alapítvány a magyar építészettörténet kutatására. Ezúton köszönöm a szerzőnek, hogy publikálatlan munkájába betekintést engedett számomra. A kézirat leadása után Ritoók Pál tanulmánya nyomtatásban is megjelent. Ritoók Pál: Az Epreskerti Kálvária a források tükrében. Művészettörténeti Értesítő L. (2003) 1-27. A tanulmány egyes helyeire az alábbiakban azért hivatkozom, hogy a szerző és a későbbi felhasználók is könnyebben összevethessék a felvetődött kérdéseket. 2 Ritoók i. m. 32. „A félreértések lehetősége végigvonul a kápolna történetén." 3 Szilágyi István: Egy késő gótikus jelenség (Szentsír-kápolnák Magyarországon a XVII-XVIII. században. In: Építés- és Építészettudomány XVIII. (1986) 4 Várnai Sándor: A XVIII. századbeli katholikus Pest. Religio, 1906. 14. 209-210. 5 Ritoók i. m. 24., 26. jegyzet. Idézett címe szerint 1786-ból való. V.o. Művészet Magyarországon 1780-1830. Katalógus, 305. tétel.; Ritoók i. m. 32, 45. 6 Ritoók i. m. 38, 41, 51., a korábbi építményre Ritoók i. m. 43. 7 Ritoók i. m. 49. 8 Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Reprint. Budapest, 1987. 280. A későbbi ábrázolások (pl. Vasquez, 1830-as évek) ezt az állítást elbizonytalanítják. További kutatást igényel. Ritoók i. m. 51. kifejezésével ellentétben véleményem szerint 1786-ban a kápolna nem „már", hanem még áll. 9 Budapesti hírek. Műemlékvédelem VIII. (1964) 111. 10 Ritoók i. m. 44. részletesebben az 1822. évi adatokkal 50/2. 11 Várnai i. m. 210. 12 Ritoók i. m. 39. 13 Ritoók i. m. 50.
