Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Martonyi, Háromhegyi pálos templom- és kolostorrom . A szentély kőtöredékeinek előzetes vizsgálata (Kovács István)

felső sávjában a lezuhant boltozat kőbordái ágyazódtak be. A hajó területén összefüggő padlóra utaló nyomokat nem találtunk, ám az omlásrétegek alsó részéből előkerült, felületében vörösre színezett, kisebb-nagyobb terrazzo töredékek egyértelműen utaltak az egykori padlóra. A hajó déli falán húzódó - az egykori padlóhoz igazodó és kiforduló, valamint arra rásimuló - vakolat pontosan meghatározta számunkra az öntött padló szintjét. A diadalív alatti sávban és a szentélyben nagyobb felületen maradt meg a 15-20 cm vastag terrazzo-padló. Ennek alapján megállapíthattuk, hogy a templom teljes felületét összefüggő, egyazon magasságban kialakított padlóval borították. Az ajtónyílások környékén előkerült, aránylag nagyszámú padlótégla az egykori - (téglából) falazott - lépcsőkre utaltak. Az oldalfalakon két vakolatréteget sikerült elkülöníteni, melyek közül a legalsó egy kanálháttal felhordott, szürkésfehér színű, közepesen szitált homokkal kevert, mészrögökkel telített anyag, melyet több alkalommal sárgásfehérre meszeltek. A felette húzódó vakolat ennél vékonyabb, melyet mészrögökkel kevert sárgásfehér színű homokból kevertek ki. Felületét több rétegű fehér meszelés fedi. A hajó és a szentély területéről 265 kőfaragvány került elő, melyek döntő többségét boltozati bordák tették ki. Amíg a kétszakaszos keresztboltozattal fedett hajóhoz trapéz alakú orrban végződő borda elemeket, addig a szentély boltozásához körtetagos bordákat használtak. Említésre méltónak tartjuk a szentély területéről előkerült tárcsás boltozati záróköveket. Ugyanakkor, összehasonlíthatatlanul kevesebb számban képviseltetik magukat azok a faragványok, amelyeket az ablakok, az övpárkány, a szentély déli falában húzódó ülőfülke vagy a sekrestyeajtó elemeiként határoztunk meg. A csupán részben ránk maradt ülőfülke előtt egy törtkövekből falazott sírt tártunk fel, melynek oldalfalait kivakolták. Az egykori padló fölé 30-40 cm-el kiemelkedő sír erősen bolygatott volt, csupán néhány hosszúcsontra, a koponyatető kisebb töredékére, valamint a koporsónak a kamra sarkába dobált vasalásaira bukkantunk a feltárás során. Az agyaggal kevert földdel feltöltött sír aljáról előkerült, vörösre színezett terrazzo darab alapján joggal gondolhatunk arra, hogy a sír kirablásakor a padló még meglehetett. A sekrestye területét betöltő vastag omladéknak kiemelését éppen, hogy csak megkezdtük, befejezni - idő hiányában - nem állt módunkban. Juan Cabello - László Csaba - Simon Zoltán MARTONYI, HÁROMHEGYI PÁLOS KOLOSTORTEMPLOM. A SZENTÉLY KÖTÖREDÉKEINEK ELŐZETES VIZSGÁLATA A szentély teljes feltárása még nem fejeződött be, a tervezés szempontjából azonban szükségessé vált a szentélyhez köthető, leletanyagként előkerült kőtöredékek előzetes vizsgálata. Ezt megelőzően a kutatókkal és a tervezővel közösen megtörtént a töredékek előzetes besorolása. A kutatás során az omladékból kb. 226 db. szentélyhez köthető töredék került