Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Kőszeg, Várkör 76. (B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára)

re. A falépcsőt a kapualjból indították, s visszafordították az utcai helyiségek irányába. Érkezésének helyén az emeleti konyha és a déli tornác felosztásával egy észak-déli irányú, keskeny folyosót hoztak létre. Az egykori nyitott tornác helyén egy csehsüveg boltozatos, kis szobát alakítottak ki. Az udvar északi oldalán, a ház mögött ekkor jött létre a jelenlegi kétszintes, árkádíves tornác, amelyhez megépülése idején, dél felé még egy további, boltozott földszintes melléképület is csatlakozott. Emeleti szakasza már akkor csupán a hátsó helyiségből volt megközelíthető. A 20. század elején kicserélték az utcára néző földszinti és az összes udvari ablakszerkezetet. Feltehetően ebből a korszakból maradtak ránk azok a magas, kétszárnyú, díszes sárgaréz zárszerkezettel rendelkező ajtók, amelyek ma az utcai szobákban találhatók. Ezeket a korábban mindig fehérre meszelt szobákat - két különböző időszakban - de már a századforduló táján patronos díszítőfestéssel látták el. Az időközben megrongálódott udvari melléképületek 1957. évi bontásán és az emeletes tornác csekély mértékű átalakításán kívül csupán néhány kisebb - a komfortosítás kedvéért történő - beavatkozás érdemel említést. Ennek az lehet az oka, hogy a lakóház 1947 óta folyamatosan egyetlen tulajdonos, a közismert Hanély Antal festőművész lánya, a közelmúltban elhunyt, hagyománytisztelő Hanély Éva (Lang Lászlóné) kezében volt. Az egykori lakóház felújított földszintjén Postamúzeum működik. Építész: Csiszér Ágnes - Andorkó Imre B. Benkhard Lilla - Mentényi Klára KŐSZEG, VÁRKÖR 76. A földszintes kis épület a vár mögötti árok nyugati oldalán húzódó, egységes megjelenésű ún. kapásházak sorába illeszkedik. A németül hauereknek nevezett kapások valójában napszámosok voltak, akik az uradalom és a gazdagabb városi polgárok szőlőit művelték. Az alábbi kutatói megfigyelésekre, kisebb szondázó jellegű kutatásra sajnos csupán a már elkezdett kivitelezés közben, korlátozott mértékben kerülhetett sor. Az utcai és a leghátsó szobában részben illetve egészében már leverték a vakolatokat, elbontották az egykori konyha omladozó csehsüveg boltozatát, valamint lebontották a hosszú telken az épület mögött elhelyezkedő toldalékokat. Az utcára merőleges, fésűs beépítésű telek az épület déli oldalán elhelyezkedő kerítésfalban nyíló, az udvarba vezető kapun keresztül közelíthető meg. Háromszögletű oromfalban záródó homlokzatán a két földszinti ablakon kívül egy téglány alakú szénabedobó padlásajtó található. Az átalakított nyílásokkal rendelkező udvari homlokzat előtt - a nyeregtetővel együtt készült - széles ereszgerenda húzódik végig, amelyben padlásszellőzőket alakítottak ki. A ma álló falazatok vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a telken álló legkorábbi épületet nagy részben már egy korábbi időszakban elbontották. Egyedül a kő-