Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Veszprém, ferences kolostor (Bodó Balázs)

Veszprém, ferences templom-és kolostor. A szentély Veszprém, ferences templom-és kolostor. A szentély falából kibontott, 11. századi palmettadíszes párkány- falából kibontott, 13. századi belső falpillérfejezet a elem a székesegyházból. Fotó: Bodó Balázs, 2002. Szent György-kápolnából. Fotó: Bodó Balázs, 2002. tű kofaragványok, amelyek közül összesen 8 darabot bontottunk ki. A kőfaragványok kiemeléséhez az érsekség részéről Rábel István nyújtott segítséget. A faragványok közül kiemelkedik két palmettás párkány és a Szent György-kápolna egyik belső poligonsarokba illeszkedő fejezete. A palmettás faragványok profilja és díszítése megegyezik a székesegyház bontásakor találtakéval. A fejezet részletformái is rokon vonásokat mutatnak a kápolna eddig ismert fejezeteivel. A fejezeten kívül a Szent György-kápolnából származik egy háromkaréjos külső falpillér rétegköve is. A székesegyház északi oldalához épült Szentlélek-kápolnát egy félhenger keresztmetszetű falpillér rétegkő képviseli. Valószínűleg a főhajó boltozatából származik egy körülbelül 6 méter görbületi sugarú körtetagos borda. Egy hozzá kapcsolható hármas csomópont már korábbról ismert volt. Az ismeretlen származási helyű kőfaragványok közül az egyik egy körülbelül 2,5 m széles, bélletes kapu íves töredéke, míg a másik hengertagos kőfaragvány rendeltetését egyenlőre nem ismerjük. Szemmel láthatóan még sok faragvány van a falakban de ezek vizsgálatára vagy kiemelésére már nem volt lehetőségem. A kibontott leletanyag jelentősége, hogy fontos adalékokat szolgáltat a székesegyház és csatlakozó épületeinek pusztulástörténetéhez. Különösen érvényes ez a palmettás párkányelemekre, amelyek közül a Tóth Sándor által 1969-ben a székesegyház román kori északi mellékhajóablakának elfalazásából kiemelt töredéket leszámítva, a mostaniak az első biztos lelőhelyű és lelőkörülményű faragványok. A leletcsoport biztosan helyhez köthető darabjai, a főhajó gótikus boltozatához tartozó körtetagos bordát leszámítva, kivétel nélkül a székesegyház északi oldalához csatlakozó kápolnákból kerültek ide, ami alapján ugyanez felvethető az ismeretlen származási helyű faragványról is. A ferences kolostor építését 1722-ben kezdték meg. Június 8-án Zádori Mihály nagyprépost jelenlétében a konvent, 1723. május 28-án pedig Körmendy Imre őrkano-