Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Vadász (Vinători, Románia), református templom. Az épületek és falképeinek kutatása (Emődi Tamás - Lángi József)

zik a szakirodalom. Vasile Drägut kérdőjelesen a 15. századra keltezi a jó színvonalúnak minősített Keresztrefeszítést. Feltárásaink során kiderült, hogy a torony szinte teljes magasságában középkori, nyílásai mindenütt eredetiek, déli kapuja pedig eredetileg a toronynál nyílt. Hajójának mindhárom fala áll, melyben a déli oldalon megtaláltuk a román kori ablakokat, ahol párosával helyezkedtek el. Déli és északi falában félköríves lezárású, 10 centiméter mély falfülkéket bontottunk ki, ezekből oldalanként legalább hét lehetett. Megtaláltuk a torony déli kapuját is, és bebizonyosodott, hogy nyugati kapuját csak az újkorban nyitották. A részlegesen feltárt falképet egy, a múlt század második felében készített acélmetszet is bemutatja, amely hibái, tévedései ellenére is sok hasznos információt hordoz. Jól látszanak rajta az 1870-ben készített toronyalji famennyezet átalakítása után már eltakart részletek is. Ilyen például a kaput keretező, rombuszmustrás ornamentális festés. A freskóról rendelkezésünkre áll két 20. század eleji fényképfelvétel (KÖH Fotótár, és egy metszet (KÖH Tervtár). Ezek az ábrázolások jól dokumentálják a falkép állapotának változásait. A templombelsőben végzett szondázó kutatás során több falképet nem találtunk, viszont sok, az építéstörténet szempontjából érdekes megfigyelést tettünk. Hajdú Elek lelkész 1891-ben folyamodott a Műemlékek Országos Bizottságához azért, hogy a tervezett helyreállítási munkákat néhány száz forinttal támogassa, mert a felmerülő 2000 forintnak csak a fele áll rendelkezésre. A templom középkori falképeit ismertető dr. Márki Sándor is javasolta a kért támogatás magadását, de Möller István a helyszínen tett kiszállásakor úgy ítélte, hogy a templomot „annyira kivetkőztették eredeti alakjából, hogy mára csak 14. századi freskója megy műemléki számba. Ennek fenntartása jelenlegi állapotában bajjal eszközölhető." így Möller szakvéleménye alapján a Bizottság 1891 júliusi ülésén úgy határoztak, hogy a templomban zajló munkákat nem támogatják, de a falképek fenntartására és lepellel történő lefedésére 100 forint kiutalását javasolták. Még ebben az esztendőben megtörtént a „teljes" feltárás, és a freskóról elkészültek a már említett 1:1 léptékű pausz-másolatok, fotóit pedig még ez évben beszerezték Lóczy Lajos egyetemi tanártól. A belsőben néhány kisebb szondát nyitottunk, ahol mind a fülkékben mind a befalazott ablakokban csak fehér meszelést találtunk. A nyugati kapu timpanonjának freskója a keresztény művészet talán leggyakrabban ábrázolt témáját, a Keresztrefeszítést jeleníti meg az ikonográfiái szempontból egyedi megoldásokat alkalmazó, kiváló festői színvonalon dolgozó mester. A háromszög alakú képmező közepén áll a keresztfa a megfeszített Krisztussal. Arca nyugodt, szemei csukottak, haját és szakállát aprólékos részletességgel dolgozta ki a festő. A testet ugyan egy erős fekete kontúrvonal határolta, de az izomkötegeket, izületeket a fény-árnyék érzékletes megjelenítésével tette plasztikussá. A keresztfán egyszerű rombuszmustra szimbolizálja az erezetet, amelynek tövénél feltártuk a festő által még a középkorban átfestett Ádám koponyát. Fent és a kereszt vízszintes szárai alatt egy-egy mondatszalagot tartó angyal lebeg, de egy íves hullámokat vető szalag látható a keresztfa vízszintes szára felett is. Egyik angyal szárnyain zöldek, a másikén rózsaszínűek a szárnytollak. Ruhájuk lágy hullámokat vet, mintha a szél fodrozná. A Kálvária ábrázolásokon keresztfa körül repülő angyalok gyakran jelenek meg a középkori