Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Budapest, görögkeleti szerb templom (Bogdándy Titusz - Gedeon Péter- Jakab Magdolna -M. Bán Beatix - M. Nagy Éva - Simon Anna)

A kapuk helyreállításánál prioritást élvez a déli kapu, amely faragásaival, kompozíciójával komoly kvalitást képvisel. Az 1838-as nagy árvizet követő átalakításkor emelték ki eredeti kőkeretéből és helyezték át az akkor épült kis szélfogó külső homlokzatára. Javítások és plasztikai hiányok jellemzik a meggyengült szerkezetet. A vasalatok helyreállítása fémrestaurátori feladat. Kőszobrászati kutatás A kőszobrász-restaurátori állapotfelmérés a templom, a kert és kerítés kőfaragványaira is kiterjedt. A 42 darab, a kerítésfalba illetve a templom külső falába foglalt, zömében vörösmárvány sírkőről az egyház néhány éve a feliratokat is rögzítő teljes felmérést készíttetett. A faragványokat nedvesedés veszélyezteti, legtöbbjük alja földben van, töredezett. Az déli kerítéskapu 1776-ban durvamészkőből készült, az 1932-es áthelyezésből valók a homokkő oszlopszékek. A legutóbbi, 198l-es helyreállítás óta ismét romlásnak indult: főként az alsó, felnedvesedett részeken és a kiegészítések mellett. A felület igen szennyezett, gipszesedik. Az 198l-es cementes műkőfelhordás kemény rétege alatt valószínűleg igen rossz állapotban van. A kerítés-sarok ikontartó kőfülkéje szintén 18. századi, gazdag plasztikai díszű, durvamészkő faragvány. Felülete teljesen elfeketedett, feltáskásodott. A kőanyag a kötőanyag jelentős részét elveszítette, a téglafaltól folyamatosan ázik. A keleti kerítéskapu két volutás eleme durvamészkő, rossz állapotban vannak, felületük gipszesedett. A későbbi vázák állapota jó. A kertben több kőfaragvány-töredék is található. A templom homlokzati volutáján egy-egy nagyméretű, a mellvédkorláton négy kisebb barokk váza állt. A nagy vázák közül egy törzs- és egy lábazattöredék, a kisebbek közül két-két töredék van meg. A plasztikai részletek töröttek, felületük mohásodik, a talajból állandóan kapják a nedvességet. Egy vázatöredék törzs- és lábazattöredékének eredeti helye ismeretlen, 1932-1981 között a déli kapun volt, jelenleg nem ázik, állapota kielégítő. A tabáni vörösmárvány keresztelőmedence törött, nedvesedik. A szintén vörösmárványból készült, darabokra bontott, törött oltárelőkészítő asztal kültéri elhelyezése nem megfelelő. A templom nyugati és déli kőkeretes kapuinak részletformái a sok meszelésrétegtől eltömődtek, alulról nedvesednek, csakúgy mint a szentélyben lévő török-kori homokkő kézmosó-medence és az 1783-as vörösmárvány oltárasztal, valamint a hajóban álló 1744-es vörösmárvány medence. A külső homlokzati elemek közül a legsúlyosabb állapotban az 1950-es években kicserélt terasz-mellvéd van, ennek legfőbb oka a terasz rossz vízelvezetése. A nyugati előcsarnokhoz vezető vörösmárvány lépcsőfokok közül a kültériek állapota rossz, kimozdulásuk miatt a fal felé vezetik a vizet. Bogdándy Titusz - Gedeon Péter -Jakab Magdolna M. Bán Beatrix - M. Nagy Éva - Simon Anna