Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2002. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Nemesládony, római katolikus templom. A falképek kutatása (Lángi József)

A Storno Ferenc festette múlt századi oltárkép levétele után a belül félköríves lezárású szentély északkeleti és délkeleti falán nyitottuk első szondáinkat, ahol viszonylag új, feltehetően 19. századi vakolatréteg fedte a falat. Közvetlenül alatta csak nyers téglafalazatot találtunk. Ezt a felületet néhány fehér meszelésréteg és a jelenlegi zöld színű festés fedte. Tovább bővítve szondáinkat kiderült, hogy mindkét oldalon egy-egy befalazott ablak vagy falfülke található, amelyet ez a legújabb kori vakolat fed. A szabálytalan négyszögletes nyílásokat fehér meszelt vakolat keretezte, melybe még száradás előtt egyenes szerkesztővonalakat karcoltak. Itt színeket ugyan már nem találtunk, de véleményünk szerint ezek a vonalak lehetnek a keretező festés kijelölései. A délkeleti oldalon megtalált nyílástól délre 10 centiméter széles sárga és 2,5 centiméteres fekete vonallal határolt füles keretezésben, fehér alapmeszelésen fekete betűkkel „írt" görög nyelvű feliratot tártunk fel. Sajnos a szövegtükör jobb oldalát elpusztította az új ablak bevágása. Kezdő sorai is megsemmisültek a későbbi vakolatcserék során. A keretezett felirat a legkorábbi értelmezhető festésréteg az őt hordozó vakolaton, de alatta egy korábbi sárgás tónusú fehér meszelés is megfigyelhető, ami attól jól elkülönül. Habarcsának színe sárgás-világosbarna, kisebb folyami kavicsokat tartalmaz, vastagsága 3 milliméter és 2 centiméter között változik. E vakolatréteg alatt nincs sem korábbi vakolat, sem festés, tehát eddig középkori periódusra utaló rétegnek nyomát sem találtuk. Ugyanebből a periódusból származó roncsolt töredékeket tártunk fel a hajó északi falán is, de ezek egyenlőre értelmezhetetlenek. Fehér alapon bekarcolt geometrikus elemek láthatók sárga és szürke színezéssel. A szószék mellett kisebb négyszögletes mezőkben a görög szöveg keretezésével megegyező szín lekopott töredéke látható, tőle nyugatra pedig vörös-sárga virágos mustra nyomát találtuk. Vakolata ugyanolyan mint a szentélyben megfigyelte, vele egy időben készült. A másik, de már más korban keletkezett feliratos festést a szentély déli falán tártuk fel, ahol az újabb boltozat alá befut egy négysoros, balra dőlő, kisbetűs, latin nyelvű felirat. Itt viszont egy korábbi, fehérre meszelt vakolatréteg is megfigyelhető alatta. Sajnos ez a szöveg is sérült, hiányos, bal oldala és felső része elpusztult. E két, feltehetően nem nagy korkülönbséggel készült festés véleményünk szerint a 17. században, illetve a 18. század első felében keletkezhetett. Hasonló gazdagon feliratozott, geometrikus, ornamentális elemekből álló 17. századi falfestés a megyében és a Nyugat-Dunántúlon több helyütt ismert. Ilyen például a közelmúltban általunk feltárt - Nemesládonytól 4 kilométerre lévő - nagygeresdi római katolikus templom, vagy a magyarszecsődi, a csempeszkopácsi, az őriszentpéteri, a vasszilvágyi, az ikervári római katolikus templom, a lovászpatonai evangélikus templom és a türjei volt premontrei templom belső falain már korábban felszínre került kifestés is. A török háborúk idején és azt követő évtizedekben nem túl jelentős mesterek készítették a templomi dekorációkat, hanem helyi, ügyesebb kezű, de jó dekoratív érzékkel rendelkező emberek. Ekkor a hitviták korában mind katolikus, mind protestáns templomokban nagy számban készültek olyan festések, ahol bibliai, vagy zsoltáridézeteket, esetleg donációs szövegeket olvashattak a falakon a gyülekezetek tagjai. Egyedülállónak