Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

18 Entz Géza szerint az előcsarnok feletti oromzat szobrait a vár díszítésén dolgozó König János készítette 1730 körül. Entz i. m. 124. A két püspök és két szent király: Szent István, Szent László, Gellért és Adalbert püspök. Jellemzi a helyzetet, hogy H. Lukácsovits Magda művésznő a tonnás súlyú szobrok felállítása után eszmélt rá arra, hogy a figurák posztamense alacsonyra sikeredett. Ezen kívül rossz irányba mutogatnak, tehát meg kell cserélni, és egy kicsit előrébb kell helyezni őket. 19 A csillár valószínűleg Haynald Lajos püspök által a 19. század közepén készíttetett felszerelési tárgyak sorába tartozik. Az alapvető gondoskodást is mellőző leszerelés következtében több helyen megsérült, majd különböző garázsokban, raktárakban hányódott. 1999-ben az északi mellékhajóban sikerült ideiglenesen biztonságba helyeznünk. 20 A Fájdalmas Anya-oltárról van szó. A kereszthajó északi szárában állt, ahol a főoltár számára kellett felszabadítani a helyet. Szétszedését és összeállítását sajnos nem kísérte dokumentálás, így a fejedelmi síremlékekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásának lehetősége kihasználatlan maradt. Összeállításának befejezése, a hiányok pótlása évekig húzódott, és ma sem tekinthető befejezettnek. A fekete és színes márványból készített, alabástrom elemekkel díszített mellékoltárok történetére vonatkozóan lásd Herzog József: Újabb adatok Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna síremlékéről, Századok 56. (1922) 539-555.; Détshy Mihály: A gyulafehérvári Rákóczi-síremlék, Művészettörténeti Értesítő, 15. (1966) 26-30. 21 H. Lukácsovits Magda véleménye szerint a stallumok lábazata a kanonokok kényelme érdekében készült utólagos kiegészítés, amellyel a sekrestye padlószintjére emelték a stallumokét. Valójában a stallumok tartószerkezetét alkotó, dobogószerű alsó részről van szó, amelyet több helyen a felső résszel azonos darab fa alkot. 22 Kovács András kolozsvári művészettörténész, aki ebben az időben az egyetemen a teológia előadó tanára is volt, a kivitelezés megindulása előtt felhívta az Érsekség figyelmét a tervezet elhibázott voltára. Véleményét írásban is közreadta, azt azonban csak az átalakítások elvégzése után publikálta a kolozsvári Keresztény Szó, a főszerkesztő, Jakab Gábor H. Lukácsovits Magdát védelmébe vevő cikkével együtt. Ezután H. Lukácsovits Magda cikke jelent meg a lapban, Kovács András válaszát azonban már nem voltak hajlandóak közölni. (Kovács András: A gyulafehérvári székesegyházban folyó átalakításokról. Keresztény Szó, VIII. 1. 1997. január; Jakab Gábor: A művészet eszköz vagy cél? Keresztény Szó, VIII. 1. 1997. január; H. Lukácsovits Magda: Audiatur et altera pars! Keresztény Szó, VIII. 5. 1997. május) 23 Ne feledjük, hogy H. Lukácsovits Magda a magyar és német liturgikus szakértők véleményével alaposan megtámogatta terveit. 24 A kőtári munka során sok segítséget kaptunk a kőfaragóműhely dolgozóitól, elsősorban Szitás Attila műhelyvezetőtől. Ezúton is köszönjük. A kőtár takarításában Márta Ildikó és Simon Anna budapesti művészettörténész-hallgatók vállaltak oroszlánrészt! 25 Ezzel sikerült elkerülni az északi mellékhajóba készített otromba lépcső összeállítását. 26 A sürgősségen kívül további kérdések is felmerülnek. A külső védőüveg osztása zavaróan eltér az ólomkeretes ablakétól. Fmnek megváltoztatása nem merült fel. Megfontolandó lett volna az üvegezés helyenként erőteljesebb színezése és az ablaktáblák bordűrrel való ellátása. Az ablakok kőkeretének javítása is része volt a munkának, ezt restauráláshoz nem értő kőfaragókra bízták. (Korai, 13. századi mérműves ablakokról van szó!) A homlokzatok tisztítása, helyreállítása a szóban forgó épületrészeken még nem történt meg. E munkálatok elvégzése során veszélyben lettek volna a helyreállított ablakok. 27 Bágyuj Lajos mesterei kihagyták az állókorcokból a fércszalagokat, és a lemezeket az aljukba kapaszkodó kovácsoltvas kampókkal rögzítették. Az eresznél elhelyezkedő, alsó lemezsort csak a felette levő sorhoz tartozó kampó szegei tartották. Meg kell jegyeznünk, hogy hasonló rögzítőkampókat alkalmazott Möller István is, csakhogy fércszalagokkal párosítva. A 20. század elején készített ólomfedéseken még ma is alig jelentkeznek hibák. 28 Az 1890-es években Steindl Imre és Csányi Károly irányításával műegyetemi hallgatók készítettek felméréseket a székesegyházról. Rajzaik sok megfigyelést tartalmaznak, de nem pontosak. Möller István a helyreállítás megkezdése előtt új, rendkívül alapos rajzsorozatot készített. A munkák előrehaladtával beállványozott falfelületeket folyamatosan dokumentálta, és rögzítette az elvégzett beavatkozásokat is. A felmérések készítésében nagy szerepe volt beosztottjának, Fridii Sándornak. Az 1940-es években Lux Géza, valószínűleg kevés helyszíni munkával, Möller István dokumentációját felhasználva, kisebb léptékű rajzsorozatot készített. Ez az anyag, paradox módon, a 20. század eleji állapotot tükrözi. Lux Géza felhasználta Möller István kőhelyes falnézeteit, a hiányzó részeket pedig talán fotókról rajzolta meg. Utóbbi