Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Murádin Jenő: Báró Bánffy Ádám válaszúti műtermes kastélya

3. Válaszút, Bánfty-kastély. Az ebédlő kazettás mennyezete. Fotó: Murádin Katalin, 2002. vésett magyar feliratai díszítik az ugyancsak lambériázott hall emeletre vezető följáróját is. Mindezek a historizmus neoreneszánsz szellemű kellékei. Bánffy egyébként számos ilyen feliratot láthatott latinul és magyarul is azokon a reneszánsz kori faragványokon, melyek Kolozsvár belvárosának kapuk mögötti, udvari ajtó- és ablakkereteit díszítik. Eredetileg Bánffy arra gondolt, hogy a faragásai közé zárt puszta falmezőket Melka Vincétől, Rudolf trónörökös Kolozsvárt megtelepedett festőjétől rendelt falképekkel, köztük Rubens egyik vadászjelenetének másolatával még díszesebbé teszi. Az 1880-ban megrendelt képek aligha készültek el, de a válaszúti kastély képgyűjteményében számos Melka-képről tudunk, melyek a második világháborús frontátvonuláskor tűntek el. Teljes épségben maradt meg az ebédlőterem kazettás mennyezete. (3. ábra) Az ugyancsak tölgyfába faragott, mélyített kazettákat keretdíszek vagy a belső képmezőt dekoráló plasztikai díszítések teszik még látványosabbá. A mennyezetnek a fallal érintkező részein huszonegy fakonzolt számolhat meg a látogató. Ezeken színes családi címerek sorakoznak. Ahhoz, hogy mindez hiteles legyen, Bánffy beható genealógiai és címertani tanulmányokat végzett. így követte végig s rögzítette a mennyezet alatti feliratokon a Tomaj nemzetségből származó Bánffyak családfáját. (Utoljára saját neve és születési dátuma került föl a mennyezeti párkányzatra: Br. Bánffy Ádám 1847.) (4. ábra) Műhelyéből kerültek ki a címerek, melyeket vagy fába faragott, vagy kerámiába égetett. E foglalatosságba annyira belejött, hogy családi vonatkozásokon kívüli feladatra is vállalkozott. A Magyar Polgár már idézett háromrészes riportja 1880-ban éppen a kastély díszítésének ebben a fázisában készült.