Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Murádin Jenő: Báró Bánffy Ádám válaszúti műtermes kastélya

1. Válaszút, Bánffy-kastély. Utcai homlokzat. Fotó: Murádin Katalin, 2002. Esterházy Ágnes. A hat gyermek közül Ádám az elsőszülött, ki majd a maga rendjén egy Wesselényi lányt vesz feleségül. Tanulmányait az 1860-as években a kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Föltűnt jó rajzával, pontos megfigyelő képességével. A rajzra, mintázásra, faragásra, mint följegyezték, „gyermekkorától fogva sok kedve és hajlama volt".

5 A formaképzésre sajátos lehetőséget talált, a viaszmintázást. Olyannyira jó ujjgyakorlatnak tartotta ezt, hogy későbbi díszítő műveit is gyakran viaszban próbálta előbb megalkotni. Egyetemi tanulmányokat Berlinben folytatott, közgazdaságtant, államtudományokat hallgatott. Az elméleteknél, teoretikus igazságoknál azonban sokkal mélyebben érdekelte a dolgok gyakorlati oldala. A külföld jóval fejlettebb ipari, közgazdasági struktúráiban azt a lehetőséget kutatta, hogyan lenne alkalmazható mindaz az otthoni viszonyok között. Utazni vágyott, látni, megtapasztalni mindent. 1867-ben beutazta Német- és Franciaországot, hosszabb időt töltött Münchenben és Nürnbergben, megcsodálta Párizs látványosságait. Az Európát járó nemesiíjaknál a reformkortól számos példát találunk az ilyen nagy látószögű érdeklődésre. Bánffy Ádám azonban a művészeteken belül is különleges vonzódást mutatott egy gyakorlati ág iránt. Ez pedig a majd általa is művelt iparművészet: a fafaragástól a porcelánfestésig és agyagművességig. Válaszút, Bonchida és Alsózsuk határában a családnak igencsak tekintélyes, 4500 hold birtoka volt. Hazatérve, 1870-ben családot alapított. Feleségével, hadadi br. Wesselényi Máriával Válaszútra költözött, ahol gazdálkodni kezdett. Mielőtt életformáját a maga teljességében megszervezte volna, szükségét érezte, hogy az őt annyira vonzó művészeti-kézműipari ismeretekben gyakorlati jártasságot