Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai
73 Néhány hónappal korábban megegyezés született arról, hogy az Érsekség a műhely kiadásainak fedezésével járul hozzá a helyreállítás költségeihez. 74 Általános esetben a megbízó és a kivitelező közötti érdekellentét szabályozza az árakat. Véleményünk szerint kusza helyzetet hoz létre, ha a támogatást élvező tulajdonában van a kivitelező cég. Főként abban az esetben, ha az gazdaságtalanul, rosszul működik és szakmailag nem felkészült arra a feladatra, amelyre szóló megbízását a tulajdonos ki akarja kényszeríteni. Ez a szituáció felveti a támogató felelősségét is, hiszen a szakmai vagy pénzügyi elvárásokból való esetleges „engedmények" joggal kifogásolható ügyben tennék résztvevővé. 75 Az emeletes épületrész előtti négy-öt méter széles területről van szó. 76 A feltárás során kiderült, hogy a föld alatt rejtőző falmaradványok nem is tették volna lehetővé a dréncső végigvezetését a fal tövében. 77 A felszíni vizek megfelelő elvezetéséhez a palota homlokzata előtt nagyobb terület tereprendezése lenne kívánatos. Ezen a részen helyezkedik el a bevezetőben már említett, kisméretű román kori templom maradványa, amely felett parkolót létesített az Érsekség. Amennyiben a parkoló felszámolására és a terület régészeti feltárására sor kerülhet, a lejtési viszonyokat úgy lehet alakítani, hogy ne a palota előtti sáv legyen a legmélyebben fekvő rész. 78 A félreértések elkerülése érdekében: a támogatás megszűnése nem függ össze a magyarországi választások eredményével. A pályázatok értékelése már jóval azok előtt lezárult. 79 Négy millió forintot. 80 A már említett megerősítési munkák a terveknek megfelelően, jó minőségben készültek el. Az épület vakolása és idén készült tetőfedése körül azonban már sokasodnak a problémák. A tervezőket az Érsekség kihagyta a munkafolyamatból. 81 Sajátos, hogy Barth Ottó kezdetben élesen tiltakozott a székelyföldi vállalkozó bevonása ellen, és részvételünk idején végig harcolt Daniela Marcu, illetve általában a régészeti tevékenység ellen. 82 Időközben a kőfaragóműhely számára nagynyomású vizes tisztítóberendezést szerzett be Barth Ottó. A gép teljesítményére jellemző, hogy óvatlan kezelés esetén lyukat képes fúrni az építőanyagba. Restaurátorok kizárólag előzetes vizsgálatok alapján kijelölt felületen, szükség esetén előzetes szilárdítás után alkalmazzák. Az eredmény természetesen csak a munka előtti és utáni állapotot összehasonlító dokumentáció segítségével mérhető. Márton SARKADI: LEHREN DER RESTAURIERUNG DES DOMES UND BISCHOFSPALASTES IN GYULAFEHÉRVÁR (ALBA IULIA) ZWISCHEN 1999 UND 2002 Die Wiederherstellung eines der bedeutendsten Denkmal-Komplexe im KarpatenBecken nahm an der Jahrtausendwende neuen Elan, endete aber wieder im Fiasko. Der Misserfolg bedeutet diesmal nicht nur Ergebnislosigkeit, sondern die Gefahr dessen, dass die für die 1990 er Jahre charakteristische, verfehlte Praxis erneuert wird, demnach aktuelle Interessen verwirklicht, unüberdachte Umbauten auf niedrigem Niveau erfolgen, Aspekte des Denkmalschutzes außer Acht gelassen und die wissenschaftlichen Forschungen übergangen werden. Überblicken wir die Ereignisse: Ende der 1980 er Jahre begann das Bistum in eigener Organisation die Restaurierung des Westturmes am Dom. Man ließ die fachliche Vorbereitung weg, in Gebäuderestaurierung ungeübte Steinmetze richteten unwiderrufliche Schäden an. Bei der Basis wurde die Oberfläche der Quaderverkleidung des Gebäudes abgemeißelt und mit dünnen Steinplatten ersetzt. Nach gutgemeinten Ermahnungen aus verschiedenen Quellen wurde die Arbeit eingestellt, sie wandte sich
