Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai

is. A projekt megvalósítása élő, működő intézmény létrehozását jelentené, ami menedzselési szempontból is előnyös. Mi több, a szélesebb körű társadalmi haszon igazolása elvárás egy komolyabb pályázatnál.

59 Hozzátehetjük, hogy a rengeteg pénzt felemésztő és kevéssé látványos restaurálás kevésbé vonzó cél egy adományozó számára, mint egy intézmény átadása. A restaurálás költségeit viszont elbírja egy hangzatos projekt megvalósítása. Összességében tehát financiális szempontból nem egyértelmű, hogy csupán terhet jelentett volna a célkitűzések kiszélesítése. Tudományos hozadékkal is járt volna a terv valóra váltása, mert a palota mai ismereteink szerinti legrégebbi részének feltárását segítette volna elő.

60 Összeegyeztethető lett volna a műemlékvédelmi szempontokkal is, hiszen például a tornyok megközelítését egy középkori átjáró rekonstruálásával oldhattuk volna meg. Jogi vonatkozása is van a dolognak. A régészeti munkákra vonatkozó szerződés megkötésekor a szemfüles Barth Ottó ragaszkodott ahhoz, hogy az ásatások leletei az Érsekség tulajdonába kerüljenek. Csakhogy a föld alól előkerülő leletek (hasonlóan más országokhoz) a törvények értelmében Romániában is állami tulajdont képeznek, és a területileg illetékes múzeum raktárába kell, hogy kerüljenek. Az értelmes megoldás, véleményünk szerint, nem az ásatások mellőzése, hanem a múzeum létrehozása (lett volna). Az Érsekség azonban kategorikusan megtiltotta, hogy a homlokzat helyreállítása után a palota ügyeivel foglalkozzunk. Az év során lebonyolított legnagyobb volumenű munka a palotahomlokzat helyreállítása volt. Az újságban, nyilvánosan meghirdetett pályázatra voltaképpen a csíkszeredai Tectum Kft. nyújtotta be az egyetlen értékelhető ajánlatot. Az állványozást, a munkaterület előkészítését a kőfaragóműhely végezte. Ők faragták és helyezték el a cserélendő kő ablak-elemeket is. A műhelyben dolgozó idős mester, loan Panait kitűnő fűzött vasrácsokat és ablakzáró szerkezeteket kovácsolt. Elkészült a tetőidom korrekciója, új ereszcsatorna felszerelése, a homlokzat vakolása, festése, az ablakok, a kapu bádogfedése. Az épületszárny 1960-as években épült nyugati részét homlokzati hőszigeteléssel láttuk el. A munkát a Tectum mérnöke, Tölgyesi István irányította, és Csepán Béla marosvásárhelyi építőmérnök ellenőrizte.

61 23. Gyulafehérvár, egykori püspöki palota. A palota feltehetően Bethlen Gábor idejéből származó főkapuja 1999 nyarán. Állapotának romlását a kőfaragóműhely két évvel korábban végzett restaurálási kísérlete nem állította meg. Fotó: Sarkadi Márton, 2000.