Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai
Miután a homlokzat vakolatának nagy részét levertük, váratlan hír érkezett: a magyarországi árvíz miatt minden határon túli támogatást visszavonnak. Habár ezt az információt nem tolmácsoltuk rögtön és teljes körűen, elgondolható, hogy nem erősítette meg helyzetünket. Barth Ottó, az Érsekség gazdasági igazgatója a homlokzat azonnali visszavakolását követelte. Időközben elkészült a palota és a székesegyház épületfizikai vizsgálata is, 38 amelynek ismeretében világos volt, hogy egy egyszerű vakolás nem fogja megoldani az épület nedvesedési problémáit. A talajszint rendezése, a tereplejtés miatt drénezés, falszárító vakolat használata, a tetőidom korrekciója mindenképpen szükséges. A palota északkeleti, földszintes szárnyánál a nedvesedés még erősebb volt. Itt a megfelelő épületfizikai tulajdonságú szerkezetekkel és anyagokkal végzett belső felújítás is elengedhetetlen lett volna. Erről azonban nem lehetett szó, és a tereprendezés is akadályba ütközött, mivel ezen a területen előzőleg régészeti feltárást kellett volna végezni. Az épületrész tetőzete szintén rendkívül rossz állapotban volt. Azt javasoltuk, hogy a homlokzat vakolásával várjuk meg az épületrész teljes körű felújítását, és addig legfeljebb egy alapvakolatot hordjunk fel. Barth Ottó azonban semmiféle kompromisszumról nem volt hajlandó tárgyalni, és ragaszkodott ahhoz, hogy a homlokzat felújítása minél hamarabb be legyen fejezve. 39 Júliusig elkészült a palotahomlokzat felújítási terve, amit Guttman Szabolcs építész kollégánk adaptált, és engedélyeztetett. Júliusban Tarbay Annamária festőművész-restaurátor konzerválta a palotahomlokzat emeletes részén feltárt gótikus ablak környezetében talált középkori díszítőfestést, dokumentálta a reneszánsz ablakkeretek festésrétegeit, és közreműködésével rekonstruáltuk a gótikus ablak környezetében a középkori vakolatot. Magyarországról behoztuk az AEC falszárító vakolat-adalékanyagokat és homlokzatfestéket. Sajnos a kivitelező cég a munka megkezdése előtti pillanatban belső ellentétek miatt lemondta a megbízást. Az építési idény derekához közeledve nem volt könnyű másik, megfelelő kivitelezőt találni. Végül sikerült, azonban az éppen szabadságát töltő Barth Ottó nem volt hajlandó hozzájárulását adni a szerződés megkötéséhez. 10 A munkák nem kezdődhettek el, így elmúlt annak a reménye, hogy az év folyamán el lehessen végezni a palotahomlokzat felújítását. A sekrestye statikai megerősítésének és felújításának idejére a funkcióját átvevő helyiséget kellett keresni. A célnak leginkább az északi toronyalj felelt volna meg, ott azonban az 1997-ben végzett padlószintsüllyesztés, majd az azt követő falazatjavítás után rendezni kellett a helyzetet. A padlószint süllyesztése nem volt befejezettnek tekinthető, nem érte el a kívánt mélységet sem, és az előkerült kilenc, tisztázatlan szerepű alaptömb is akadályozta a padló építését. Az alaptömbökben sok másodlagosan beépített kőfaragvány vált láthatóvá, és világos volt, hogy az őket körülvevő talaj is kőfaragványokkal, esetleg más leletekkel vegyes feltöltés. Elengedhetetlennek tartottuk a munka folytatását, a teljes régészeti ásatás elvégzését, és a megfelelő épületfizikái állapotok elérése érdekében vastag, száraz kavicsfeltöltés készítését. Nem kis ellenállást kellett legyőznünk ahhoz, hogy Barth Ottónál elérjük Daniela Marcu régész megbízását. Az ellenérvek a nacionalista irányultságú spekulációktól való félelem helyett inkább a kivitelezés lelassítása, a „felesleges" kiadások elkerülése körül forogtak. Végül lebonyolódott az ásatás, és a
