Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
MŰHELY - Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház és érseki palota 1999-2002 között végzett helyreállítási munkáinak tanulságai
16. Gyulafehérvár, egykori püspöki palota. A palota északi homlokzatának részlete az újkori vakolat eltávolítása után. A falkutatás mellőzésével kezdett felújítás véletlen eredménye a palota középkori maradványainak felszínre bukkanása. Fotó: Sarkadi Márton, 1999. 17. Gyulafehérvár, székesegyház. A sekrestye délkelet felől. A részben középkori alapokra épített, három önálló fallal rendelkező építmény az altalaj teherhordó képességének csökkenése következtében merev testként elfordult a főszentélytől, maga után húzva annak déli falát is. Fotó: Sarkadi Márton, 1999. Kezdettől fogva neuralgikus pontnak számított a kőfaragóműhely foglalkoztatásának kérdése. A kőrestaurátorok jövőbeni részvételének hallatára feltámadt a nyugtalanság, hogy szélnek fogják ereszteni a műhely dolgozóit. Ekkor és később is sok erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy megértessük, a kőfaragóműhelyre szükség van, hiszen sok kőfaragómunka lesz a helyreállítás során, és a restaurátorok részvétele nem csökkenti a műhely szükségességét. Igyekeztünk megmagyarázni, hogy az épület értékéhez illő, korszerű módszereket kell alkalmazni. Nem engedhető meg, hogy helyreállítás címén eltűnjön az épület eredeti alkotóelemeinek döntő többsége, mert ezzel a tevékenység alapvetően célt téveszt. Teljes szemléletbeli váltás szükséges, nem folytatható a 90-es években követett gyakorlat. Próbáltuk magyarázni, mennyire nem reális az az elképzelés, hogy néhány napos „kiképzést" követően kőfaragók önállóan alkalmazzanak restaurátori munkamódszereket, anyagokat, mert ezekkel beláthatatlan károkat okozhatnak. Szerettük volna azt a szempontot is elfogadtatni, hogy a helyreállítás feladatainak kijelölését a műszaki szükségszerűség, és nem a kőfaragóműhely kapacitásának lekötése kell, hogy irányítsa. 35 Az 1999-es esztendő - úgy tűnt - alapvető fordulatot hozott. Az Érsekség elfogadta a helyreállítás programtervét, amellyel megerősödni látszott a remény, hogy a jövőben a műemlékvédelmi, tudományos szempontok is érvényesülni fognak.
