Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma
20. Zalaszántó, r.k. templom. A déli előcsarnok kapujának feltételezett rekonstrukciója. Rajz: Koppány Tiborné, 2003. építettek. Eközben minden középkori részlet eltűnt, befalazták a hajó déli bejáratát és ablakait, s kisebbre vették a szentélyen levőket is, miközben - valószínűleg az újjáépítés anyagának pótlására - lebontották az oldalkápolnákat. A helyreállítás után nem sokkal építhették a hajó déli fala elé a három barokk támpillért, mivel a fiókos dongaboltozat szétnyomta a hajó falait. Ismeretlen korú a szentélybe nyúló, a román kori templom szentélyéből alakított, téglából készült dongaboltozattal fedett kripta is. Az abba temetettekről nem maradt ismert adat. Az 1959 - 1960. évi helyreállítás és ami legújabban történt Amint arról feljebb már szó esett, az akkor követett gyakorlat szerint a templomban nem történt mindenre kiterjedő falkutatás és belsejében nem készülhetett régészeti feltárás sem. Ennek következtében a helyreállítás is csupán részleges lehetett. A műemlékvédelmi munka akkori, kezdeti idejében még nem terjedt el országosan az a következetes falkutatási módszer, amely a budai vár II. világháborúban tönkrement épületein már korábban megindult. Ezt műemlékvédő építészként, művészettörténészként és régészként ismertük ugyan valamennyien, de az Országos Műemléki Felügyelőség gyakorlatában még csak ekkor volt kialakulóban, ezért nem mindenütt valósulhatott meg, s az ehhez szükséges anyagi fedezet sem állt mindig rendelkezésre. Mindezek mellett biztosítani kellett, hogy a kutatás és a helyreállítás idején a templom működése zavartalan maradhasson. A déli oldalfal külső és belső felületén be lehetett mutatni a Détshy Mihály és Sedlmayr fános által feltárt román kori falszövetet és abban a befalazott kapu helyét, valamint fent a három résablakot. Hasonlóképpen került bemutatásra a hajó korai gótikus bővítését jelző, csúcsíves résablak is. Ennél több azonban a további falszakaszok kutatásának hiányában nem. A szentély késő gótikus ablakainak feltárása után azok visszaállítása tette szükségessé a belsejében levő barokk boltozat átalakítását. Ennek érdekében a korábban a mérművek befalazásába terhelő barokk boltozati szakaszok helyére a szentély oldalfalain levő boltozati fiókok mintájára ott is új fiókok készültek. Ilyen módon lehetett bemutatni a gótikus ablakokat és azok teljes kőrácsait. Ezeken túlmenően a diadalív, a sekrestyeajtó, a pasztofórium és a szentély belső sarkaiban levő oszlopok kőfelületének letisztítása készült el, minden további megmaradt addigi formájában és állapotában.
