Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

17. Zalaszántó, r.k. templom. A szentély és a déli oldalkápolna boltozati bordájának profilrajza. Rajz: Koppány Tiborné, 2003. a boltozati bordák, valamint egy, eredetileg a falból kiinduló helyzetű és három ágra kibomló bordatöredék alapján megállapítható, hogy a szentély felett két szakaszban az oldalfalak karcsú, háromnegyed oszlopaiból induló hálóboltozat volt. Az ugyanilyen profilú és keresztmetszetű boltozati bordák, valamint a bejárat körül előkerült, átmetsződő pálcatagos és vállköves ajtókeret töredék alapján sorolható a déli oldalkápolna a szentéllyel azonos építési periódusba. A kápolna déli falán levő három támpilléralap alapján belső terét ennek is kétszakaszos, a szentélyével azonos hálóboltozat fedhette. A déli oldalkápolna keleti zárófalánál feltárt oltártömb előtt kelet-nyugati tájolású sír került elő, amely helyzete és maradványai alapján „a XV-XVI. század közé tehető, arra a korra, amikor már állt... a mellékkápolná'.

105 A kápolna ennek alapján a déli oldalon is temetkezőhely céljaira épült, a beletemetett személy pedig az azt építtető kegyúr, minden valószínűség szerint az 1499-ben elhunyt gersei Pethő László fia Miklós királyi lovász- és pohárnokmester. Ha ez a feltételezés valós, akkor a 15. század utolsó évtizedeiben ő volt a késő gótikus szentély és a jelenlegi torony építtetője is. A déli oldalkápolna bejáratához tartozhatott az az ott előkerült, átmetsződő pálca-, illetve körtetagos, vállköves ajtókeret töredéke, amely lehetőséget nyújt kapujának rekonstrukciójához (18. ábra). Az új, a korábbinál hosszabb és nagyobb kiterjedésű szentély építése alkalmával a templom körüli temető sok sírja megsérülhetett, az ezekből kikerült maradványok elhelyezésére ekkor építhették az északi oldalon álló, legkorábbi kápolna két keleti támpillére közé az ásatás alkalmával megtalált ossáriumot. A templom késő gótikus átépítése a 15. század végére annak alapján valószínűsíthető, hogy építészeti részleteinek és főként boltozatai rekonstruálható formájának földrajzilag legközelebbi analógiája a Kinizsi Pál által átépíttetett, 148l-es évszámú nagyvázsonyi Szent István plébániatemplom és az ugyanabban az időben, általa újonnan emelt pálos kolostor temploma.

106 Valamennyi annak a művészettörténeti szakirodalom által sziléziai - szászországi eredetű késő gótikának az emléke, amelyet a legújabb kutatás inkább délnémet irányzatúnak tart, és amely 1470-1480 körül kezdett elterjedni szerte Magyarországon.

107 Az építkezés késő gótikus kőfaragványai változatlanul a Keszthely kör18. Zalaszántó, r.k. templom. A déli oldalkápolna kapujának rekonstrukciója. Rajz: Koppány Tiborné, 2003.