Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

TANULMÁNY - Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma

Terveit és költségvetését a győri Bergh Károly és a keszthelyi Hencz Antal építőmesterek készítették. A tervhez mellékelt „Emlékirat" címet viselő leírásban az olvasható, hogy a szentély „a góth építészet egyik szebb maradványa vidékünkön", hajója azonban értéktelen, ezért azt le kell bontani, és helyébe új, három hajósat építeni, „góth stílben". Ugyanezt javasolták a homlokzatok és a torony esetében is. A terv mellett 7298 forint és 96 krajcár összegű költségvetés is található

97 (12. ábra). A terv szerencsére nem valósult meg, a templom a 20. század közepéig megmaradt korábbi állapotában. Ezt örökítette meg Könyöki József idézett felmérési rajza. 1924-ben ismét felmerült a templom bővítésének és átépítésének gondolata. Négy változatban készített hozzá tervet egy ismeretlen, környékbeli építőmester, amelyeket a plébánia irattára őriz

9B (13. ábra). Valószínűleg az átépítéshez szükséges anyagiak hiánya miatt ez az átépítési szándék sem valósult meg. Változást a belső berendezés megújítása hozott. A mára már ismeretlen barokk főoltárt 1856-ban bontották le. Egyetlen megmaradt része a hajóban álló Szentháromság szobor. A barokk berendezés megmaradt darabja a kőből faragott, fedeles keresztkút is. Az 1957-ben megkezdett tatarozás során került elő a templom padlásáról az a 18. századi Corpus Christi szobor, amelyet a plébánia épületében őriznek. A század végén készült a jelenleg a szentély északi falán látható, Szent Kozmát és Damjánt ábrázoló egykori oltár13. Zalaszántó, r. k. templom. Átépítési terv, 1924. A hozzáférhetetlen rajzot közli: Détshy Mihály - Sedlmayr János: A zalaszántói plébánia restaurálása. Műemlékvédelem II. (1958) 86.