Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

10 Idézzünk itt Sedlmayr János '70-es évekbeli helyreállító tevékenységéből három példát. A budavári domonkos templomban a szentély homokkő tagozataira, ülőfülke-elemeire, támindításaira, az egri székesegyházban a belső tufából faragott kvádereire és a szentély szerkezeteire öntöttek műkő kiegészítést. Mára a faragványok eredeti részletei nagyrészt elmállottak, azok kialakítását már csak a műkő öntvények formája őrzi. Egerről lásd: Petercsák Tivadar: Eredmények és gondok az egri vár műemléki rekonstrukciójában. Műemlékvédelem XLIV. (2000) 207-211. Más a helyzet a vértesszentkereszti apátsági templomban, ahol a falazatok és pillérek lefejtett kváderborítását pótolták betonnal, itt a megindult mészkiválás több helyen cseppköveket hozott létre az eredeti felületeken. 11 Ugyanerre hívja fel a figyelmet: Marosi Ernő: Forrásfoglalás. Restaurálások Székesfehérvárott, Esztergomban és Visegrádon a 2000. évben. BUKSZ 2001. tél. 353-354. 12 Oltai Péter: A székesfehérvári romkert helyreállításáról. Műemléklap IV/1. 2000. január 11. Álljon itt az ásatásokat vezető régész véleménye is: „A tervezés semmibe vehette a lefedés kívánatos mértékére vonatkozó térképet, és azt a térképet is, amely kijelölte azokat a pontokat a romterületen, ahol nem szabad a védőtető alapjait, tartószerkezeteit elhelyezni. (...) A középkori falakba betonvasakat fúrtak, vasbeton falakat emeltek rajtuk, az építkezés idején a bazilika csatatérré változott. Középkori falszakaszok megtartásáért hosszas küzdelmet kellett folytatni, gyakran eredmény nélkül. (...) Az építkezés menete megmutatta, hogy a magyar műemlékvédelem nem készült fel egy ilyen jelentőségű romterületen elvégzendő munka körülményeinek meghatározására. A tervezés és kivitelezés, valamint a rom érdekei között mindig ellentét feszült." Biczó Piroska: A tetőbontásról régész szemmel. Nyilvánvaló, hogy a műemlékvédelem nemigen tudja, mit lehet és mit szabad tenni egy rommal... Fejér megyei hírlap. 2004. május 7. 8. 13 Mentényi Klára - Bartos György: Basilica grandis et famosa (Nagy és híres bazilika) Magyar Múzeumok VII. 2001/1. tavasz, 43-45. 14 A Csók István képtár megszületésének körülményeiről és a Csontváry kiállításról: F. Petres Éva: Emlék és valóság. Csontváry Kosztka Tivadar gyűjteményes kiállítása. Székesfehérvár, 1963. Magyar Múzeumok IV. 1998/2. 23-25. 15 vö. 11. jegyzet 16 Erről publikált állásfoglalás is született Visy Zsolt helyettes államtitkár elnökletével 2000. novemberében: Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Parkok és Nemzeti Emlékhelyek Szakbizottsága állásfoglalása a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyről. Magyar Múzeumok VII. 2001/1. tavasz, 29. 17 Ugyanerre figyelmeztet: Eitz i. m. 2001. 145-146. 18 Biczó i. m. 2004. 8-9. 19 Vö: Marosi i. m. 2001. 353-354. 20 Ugyanezt sürgeti: Fitzi. m. 2001. 148. 21 AII. világháború utáni kutatások történetéhez ld: Rabb Péter: Fejezetek az esztergomi várhegy középkori épületeinek utóéletéből. (Pusztulás és kutatástörténet) Építés- Építészettudomány XXXII. (2004) 111 — 132. 22 A kutatás és dokumentálás hiányosságaira hívja föl a figyelmet Feld István: Kutatás - dokumentálás rekonstrukció. Műemlékvédelmi Szemle IX. (1999/1-2), 36-41. (A továbbiakban Feld i. m. 1999/A) 23 A tervező építész szerint: „Noha a tervezés tudományos feltételei nem ideálisak, de a továbblépés érdekében egy minden szempontból rugalmas, bővíthető új programterv elkészülte elodázhatatlan volt. Az egész területet átfogó tudományos dokumentáció nem áll rendelkezésünkre." Gál Tibor: Az esztergomi királyi vár és a Pfalz helyreállítása a 2000. évig. Magyar Múzeumok III. 1997/1. tavasz. 3-5. 24 Csorba Csaba: Gondolatok az esztergomi vár újabb műemléki helyreállításáról. Magyar Múzeumok 2002/2. nyár. 12. 25 Marosi i. m. 2001.357. 26 Gedai István: Gondolatok és ellengondolatok az esztergomi királyi vár rekonstrukciójáról. BUKSZ 2002. nyár 110-111. 27 Lővei i. m. 1999. 293. 28 Takács Imre: Szakvélemény és javaslat az esztergomi Vármúzeum rekonstruált nagytermének kiállítási tervével kapcsolatban. Magyar Múzeumok. VI. 2000/3. ősz, 9-10. 29 Vukov Konstantin: Egy lépcső kórtörténete. Pavilon VI. (1991) 12-13.; Wierdl Zsuzsanna: Az esztergomi magyar királyi kápolna és palota freskóinak restaurálása. Műemlékvédelem XLVI. (2002) 214.; Uő: Az