Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

teraszokkal és francia ablakokkal, illetve a kúpcserepes tetők az épületszárnyaknak sajátos mediterrán jelleget kölcsönöznek. A változatosság a részletekben tovább is gyönyörködtet. A gazdag sokféleség a mindössze négy anyagból (fém, üveg, mészkő és fa) komponált néhány alapmotívum finom variációin alapul. (11. ábra) Az új termek többségében is a nyers téglafalak dominálnak, amelyek fölött meszelt síkfödém váltakozik pácolt, gerendás fafödémmel és nyitott fedélszékkel. A homlokzatok meghökkentő sajátossága a keret nélküli francia ablakok mészkő ablakszemöldökeinek „lecsúszása". (10. ábra) A szemöldökök kisebb, fekvő formátumú felső és nagyobb, álló alsó részre osztják a páros és egyedüli francia ablakokat, amelyek előtt az alsó harmadban fa korláttal ellátott üvegtábla véd a kieséstől. De találunk itt keskeny, nyújtott ablakokat, egészen kicsi, négyszöges nyílást vagy háromszöges tetőablakot is. A fakeretes vagy keret nélküli, egy- vagy kétszárnyas üvegajtók fém fogantyúval ellátottak, a külső ajtók többnyire fémből készültek. Ez alól kivételt képez a főbejárat, üveg ajtószárnyaival és üvegezett timpanonjával. A régi és az új falak találkozásánál elhelyezkedő kaput aszimmetrikus, fehér mészkőlapokkal borított faltükör emeli a tégla homlokzat központi motívumává. Az épületben kívül is, de különösen belül meghatározó jelentőségűek a jórészt fémszerkezetes rámpák és lépcsők, amelyek a dőlésszögre merőleges, döntött fokokkal és korlátokkal ellátottak. A külső korlátok fémrácsosak, akárcsak a kávézó hídjának járólap elemei. A nagyterembe a „kis román palotából" felvezető lépcső ívelt vonalú, térgörbe fa kapaszkodóval és fém borítású oldalfalakkal rendelkezik. Az oldalfalak fölött üveg korlátok, fém merevítéses fa oszlopokkal. Mellette az emeletre vezető, tört vonalú, fém szerkezetes függőlépcső csakúgy, mint az udvari homlokzat rámpája felfelé szűkülő, trapéz alaprajzot mutat. A domináns anyagok közül az üveg további szerepekben is feltűnik. A „kis román palota" alatt feltárt korábbi maradványokat üvegpadlón keresztül lehet megtekinteni, üvegpadló enged betekintést oldalt a nagyterem alatti pince boltvállaihoz (11. ábra), és a pincébe vezető külső lépcső vörösmárvány fokait is üvegfödém védi. A jól megrendezett kis kiállítás fémkeretes tárlói és a falra láncokkal függesztett, üveg alapú táblái jól illeszkednek az építészet fő tételeihez. De vizsgáljuk meg ezt a posztmodern áradást a műemlék szempontjai szerint. A harsány szín és anyaghasználat, a lépcsők, a nyílászárók és a keretek csillogó fém és üveg felületei, a fehér kőbetétek magukra vonják a tekintetet, uralkodnak az épületkomplexumon és a palotamaradványok eredeti elemeit teljesen elnyomják. (9. ábra) A főbejárat motívumában az eredeti kávafal és ívindítás a legkevésbé fontos, az egyébként sajnos minden eredeti díszét vesztett nagyteremben a lépcsők, rámpák és a dunai, hoszszanti fal mentén vezetett galéria uralkodik.

32 (11. ábra) Utóbbit végképp nehéz magyarázni; az egészen bizonyos, hogy efféle szerkezet soha nem állt itt, de mai funkcióját is nehéz megtalálni - értelmetlen és céltalan. A látogatót a kiegészítések nem segítik az eligazodásban, az egész „helyreállítás" öncélúnak hat. Az ezredvégi építkezés megnöveli, feldíszíti és eladhatóvá teszi a szegényes romot, miközben tökéletesen hiányzik az odafigyelés a korábbira, a műemlék értékeire. Emellett az eredeti előre megfontolt, szándékos pusztítása itt is bekövetkezett: a kiállítóterek egyirányú körbejárhatóságának biztosítása