Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

VITA - Rostás Tibor: A műemlékvédelem a magyar millenniumban

6. Székesfehérvár, Szűz Mária prépostsági templom. A délnyugati torony maradványai a vasbeton födém alatt. Fotó: Rostás Tibor, 2000. ba. Az akció folytatásaként felszámolták a kiállítóteret is, melynek helyén Aba Nóvák Vilmosnak az 1937-es párizsi világkiállításra készített pannóiból hoztak létre állandó kiállítást. A megszüntetett fehérvári képtár korábban olyan kiállításoknak adott helyet, mint a '63-as Csontváry, a '78-as Árpád-kori kőfaragványok, a '82-es Nagy Lajos királyt és korát bemutató. Emellett az intézmény a Kádár-korszak tűrt vagy tiltott progresszív művészeinek az egyik legfontosabb megmutatkozási terepe volt - nem véletlenül vidéken.

14 Vitathatatlan, hogy a romkertet a felerősödött környezeti ártalmak, elsősorban a savas eső miatt az 1938-as állapotában meghagyni nem lehetett. Mivel pedig egy ilyen csekély, a fűből alig kilátszó épületmaradványra ráépíteni nem lett volna szabad, a környezeti behatások ellen olyan oldalsó térlehatárolással is rendelkező, az épületmaradványoktól függetlenített, könnyűszerkezetes védőépülettel lehetett volna megvédeni, amely a teljes rommezőt egységesen lefedi. Ezt olyan pontokon kellett volna alátámasztani, hogy régészeti maradványok ne sérüljenek. (Ilyen területek természetesen rendelkezésre álltak és meghatározásra is kerültek.)

15 A megfelelően klimatizált védőépületen belül bemutathatok lettek volna a feltárt padlómaradványok, sírok és egyéb régészeti maradványok is, amelyek fölött a látogatók például függesztett üvegpadlón vagy üveghidakon közlekedhettek volna. A védőépület belsejében mód nyílhatott volna a templom faragványainak kiállítására is, rekonstrukciós rajzvariációkkal, a templom különböző építési periódusait bemutató makettekkel együtt.