Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Entz Géza: Javaslat a Dehio rendszerű műemléki topográfiai kézikönyv programjának bevezetésére

A mai helyzet Somorjay Sélysette fennebb hivatkozott beszámolója a legszorosabb értelemben vett céhen kívüli szakmai és nem szakmai érdeklődő számára jó és rossz híreket egyaránt tartalmaz. A jó hírek szerencsére a szakmailag közvetlenül felelős KÖH 1992 óta önálló osztályként működő topográfiai munkacsoportjának hosszabb ideje jelentős erőfeszítéseket maga mögött tudó törekvéseivel és tevékenységével kapcsolatosak. A rosszak pedig csupán arra az általános és talán közismert helyzetre utalnak, hogy tizenöt évvel a nagy fordulat után nálunk még mindig nincs világos irányt követő, tehát a folyamatosság követelményét kielégítő kultúrpolitika, következésképpen alapvető stratégiai célok finanszírozása teljesen esetleges, értelemszerűen tehát következetlen, ezért most már több évtizede - és ha ez így megy tovább még beláthatatlan ideig - a műemléki topográfia ügye is kátyúban vesztegel.

25 A szerző nagyon helyesen ebből általánosságban le is vonja azt a szerintem mind gyakorlati, mind pedig elméleti szempontból egyedül helyes következtetést, hogy „...a törvényben rögzített alaptevékenységre vonatkozó kötelezettség nem elegendő garanciája a költségvetési források folyamatos biztosításának, s csak erős érdekérvényesítő magatartással lehet az értékfeltárás fontosságát, mint szempontot az örökségvédelmi stratégiai feladatok között elfogadtatni."

26 A dolgozatom elején elmondottak éppen ennek a felismerésnek a következményeit igyekeznek megvilágítani. A KÖH Topográfiai Osztályának immár több mint egy évtizedes működése során - amint a beszámolóból megtudjuk - szakmai szempontból két területen regisztrálható lényeges előre lépés: kialakították egy több lépcsős és több műfajú topográfiai tevékenység elvi és gyakorlati kereteit, és a szeszélyesen változó finanszírozási háttér függvényében számos területen adatbázisba szervezett módon jelentősen bővítették illetve mélyítették egy reménybeli országos műemléki topográfiai projektum nyersanyagkészletét. Mindezt pedig úgy, hogy az alaposan kidolgozott „strukturált adatfelvételi rendszer" lehetőséget ad arra, hogy „az egyszerre több területen és alkalmasint különféle céllal készülő felmérések adatait egyesítse. Másfelől a tudományos kutatások eredményeit már a kutatás korai stádiumában a gyakorlati műemlékvédelem rendelkezésére tudja bocsátani."

27 Lényeges szakmai eredmény a topográfiai kutatásoknak az időközben változó törvényi követelményeket is figyelembe vevő, differenciált megközelítése, amely egyfajta hierarchiát is követve, a következő tevékenységi területeket tartalmazza illetve veszi számításba: az - új műemlékjegyzék elkészítése, a 2001. évi LXIV. Törvény 30. §-a által előírt - elővédelmi lista összeállítása, új kutatási feladatként nem a műemlékjegyzékből, hanem a műemlék aktuális fogalmából kiinduló - ún. értékleltár készítése, az utóbbira alapozva, - „akár egy Dehio típusú, szelektált anyagot közlő, akár egy teljességre törekvő, gyors inventárium jellegű kistopográfia - kiemelés EG." gondolata, a - nagytopográfia, mit állandó főcél, és végül az aktuális igényeknek megfelelő - egyéb kiadványformák, illetve - topográfiai portál a hivatal honlapján.