Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

MŰHELY - Entz Géza: Javaslat a Dehio rendszerű műemléki topográfiai kézikönyv programjának bevezetésére

az időben már több mint száz német topográfiai kötet állt rendelkezésére. A könyvsorozat azóta - tartalmilag többször megújított formában, de a fennebb jelzett alapelvektől el nem térve változatlanul népszerű Németországban és különféle változatokban néhány más országban is. Az első sorozat 1944-ig volt forgalomban és kötetenként három-hét, többségében bővített újrakiadást élt meg. 1935-1964 között Ernst Gall tizenegy kötetes terjedelemben jelentette meg a folytatást, a települések alfabetikus sorrendjéhez igazodó szerkezetet kultúrföldrajzi régiókra történő tagolással váltva fel. 1964-től az alfabetikus szerkesztési elvre visszatérve, most már több mint 25 kötetre tagolva adja ki a sorozatot a Dehio Vereinigung. A kutatási tevékenységet természetesen a szövetségi költségvetés támogatja. Megemlítendő az is, hogy 1965-1990. között Edgar Lehmann irányításával a nyugatnémet kiadóval egyeztetett módon Kelet-Németország anyagát hat kötetben adták ki, többszöri újrakiadással.

19 A „nagy inventárium" egyre igényesebb, de hozzáférhető eredményt egyre lassabban hozó munkálatai miatt az 1957.-ben Bajorországban Heinrich Kreisel egy új topográfiai kiadvány típust indított el, amelyet „Kurzinventar"-nak azaz rövid leltárnak nevezett. Ez küldetése szerint a nagy inventárium ideiglenes változata, mintegy annak előhírnöke, a meglévő „fehér foltok" ideiglenes lezárása, a további műemléki listák megalapozója. Jellemző ugyanakkor, hogy a nagytopográfia pénzügyi, szervezési és nem utolsó sorban szakmai - voltaképpen tartalmi - okokra visszavezethető késése közben a „Kurzinventar"-nak újabb és újabb, részben bővített kiadásai látnak napvilágot.

2

" (Pl. Die Stadt Nürnberg: első kiadás 1962, második bővített kiadás 1977, változatlan utánnyomás 1982.) A Dehio rendszert a második világháború után Ausztriában is átvették, egy ponton azonban lényegi módosítással. Az eredeti német változat kezdettől fogva és ma is válogatás, a más módon már feldolgozott ill. hozzáférhető anyagból, az osztrákok a művészeti topográfiát (Österreichische Kunstopographie), és a „Dehio"-t egyazon rendszer két, egymást kiegészítő elemének tekintik. Azaz a „Dehio" náluk azt a szerepet is betölti, amit Bajorországban a „Kurzinventar" vállalt. Ausztriában egyébként 1970 óta folyik a „Dehio" sorozat teljes újrafeldolgozása.

21 Távolabbra tekintve, Nicolaus Pevsner több mint negyven kötetes, ma is élő sorozatának Buildings of Englandnek is a „Dehio" volt az ihletője,

22 és az alapeszme életképességét mutatja, hogy jelenleg folyamatban van a „Dehio" Lengyelországbeli meghonosítása, amely Szilézia feldolgozásával indul.

23 Az említett lengyel kezdeményezést témánk szempontjából, úgy gondolom nyugodtan tekinthetjük az idők jelének. A még csak nem is olyan régen felszívódott vasfüggönytől keletre eső régiókban mutatis mutandis természetes módon kerülnek napirendre, illetve részben újra napirendre azok a szakmai és szakmapolitikai kérdések, amelyek Nyugat-Európában az elmúlt fél évszázad folyamán felmerültek, és amelyekre ott többékevésbé kiforrott válaszok is születtek. Az inventarizáció Európa nyugati felében ma már korántsem jelenti ugyanazt, mint száz évvel ezelőtt. A feldolgozott anyag bővülése nem egyszerűen mennyiségi kérdés, a szakmai célok is sokat változtak az idők folyamán. A kérdésnek kiterjedt vita-