Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
MŰHELY - Entz Géza: Javaslat a Dehio rendszerű műemléki topográfiai kézikönyv programjának bevezetésére
is megkerülhetetlen jelentőségű levéltári forrásfeltárást végeztek, és ezt részben az MTA MKCs jól rendezett gyűjteményeiben, részben pedig forráskiadvány sorozatokban tették a további kutatás számára hozzáférhetővé. 6 Itt jegyzem meg, hogy a levéltári regesztakészítést az 1950-es évek elejétől az akkor nagy lendületet vett topográfiai munkákkal összefüggésben, a hivatalos intézményi keretek változásától függetlenül az állami műemlékvédelem és az előbb a Művelődési Minisztérium, később a Magyar Tudományos Akadémia keretei között megvalósuló művészettörténeti alapkutatások gazdái évtizedeken keresztül szoros együttműködésben végezték. Ez a gyűjtési tevékenység voltaképpen máig nem zárult le, maradványaiban még ma is létezik, csak az alapcél, a művészettörténetileg és a műemléki topográfia szempontjából hasznosítható forrásanyag teljes körű, az egész országterületet lefedő módszeres feltárása kopott ki mögüle, remélhetőleg nem örökre. 7 A levéltári forráskutatás és forráskiadás mellett a művészettörténeti kézikönyv programja szükségessé tette a Kárpát-medence egészét érintő nagyszabású műemlék és műtárgy fényképezési munkálatok megindítását is, amelynek eredményeképpen rövid idő alatt a félszázezer tételt jóval meghaladó topográfiai fényképgyűjtemény jött létre. Ilyen és itt tovább nem részletezendő előzmények után a nyolcvanas évek elején természetes módon vetődött fel, hogy az MKCs Genthon István nyomdokain vállalja egy magyar „kistopográfia" megvalósítását. 1984-ben meg is indult az első lépésben Veszprém-Komárom-Fejér megye, Győr-Sopron megye győri része illetve Budapest feldolgozására tervezett két kötet kutatási munkálatainak az előkészítése. (A célterületek kiválasztásában a nagytopográfiai előzmények, illetve az Országos Műemléki Felügyelőségnél aktuálisan folyó kutatások voltak az irányadók.) Mindehhez az Országos Műemléki Felügyelőség felhasználás, aktualizálás és korszerűsítés 8 céljából rendelkezésre bocsátotta a munkatársai által még az előd intézményben (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja) az 1950-es évek első felében elkészített, de kiadatlan Komárom megyei kéziratot, Veszprém megyét illetően pedig az anyaggyűjtés és a fényképezéssel egybekötött terepbejárás egyeztetett szervezésében állapodott meg a két intézmény. Fejér megyében az MKCs önállóan vállalta a munkát. Budapesten a feldolgozás módszertanának a kidolgozása volt az első feladat, amelyben Gábor Eszter és Ferkai András e célra készült tanulmányai és speciális anyaggyűjtése jelentette a kiinduló pontot. 9 Mindezt bibliográfiai gyűjtés, településtörténetre, népi építészetre és más részkérdésekre vonatkozó kutatások megrendelése illetve megvásárlása, kataszteri térképek átrajzoltatása, alaprajzok, metszetek stb. készíttetése és természetesen rendszeres terepbejárás egészítette ki. Az 1995-1999 között zajló intenzív munka után, a rendszerváltozás időszakát követően a finanszírozási források teljesen elapadtak, így a vállalkozás többszöri kényszerű szünet közbejöttével, az 1998-ban megjelentetett kilencszerzős Fejér megyei kötettel 10 sok más a magyar topográfiai kutatások megújítására irányuló kezdeményezéshez hasonlóan tényleges kibontakozása előtt kutatástörténeti emlékké vált. A megjelent kötetről készült két, a topográfiai kutatás és tudományos műfaj lényegi kérdéseit érintő recenzióban felvetett szempontokat a projekt valamilyen formában történő újraindulása esetén lenne érdemes részletesen mérlegre tenni, ennek hiányában bármilyen vita eredménye csak a
