Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Nemesvid, római katolikus templom. A falképek vizsgálata (Lángi József)

ajtók közül mára egyedül a képen látható második ajtó maradt meg, amely az emeletre vezető, ekkor létesített lépcsőre nyílt. A lépcső miatt az egykori második és harmadik helyiség válaszfalán az átjárót megszüntették, a közlekedés biztosítására a fal déli szakaszát elbontották. Az emeleten ekkor választották le a mai hátsó helyiséget, mellette befalazták a homlokzat ötödik, kis ablakát. A nyugati végfalon a korábbi ablakfülkébe a most épült nyugati melléképület padlására vezető átjárót törtek. Ez idő tájt az épületet feltehetően bérlők használták, a szárítópadlást a második világháború végéig a környékbeli kisiparosok továbbra is bőrszárításra használták. A negyedik periódus tágabb időszakot, az 1930 utáni javítgatások, alakítgatásuk korát jelzi. Az 1957-es államosítás nyomán 1960-ban a Ceglédi út 8. és 10. a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari KTSz tulajdonába került. Ettől kezdve a földszinten szerelő műhely, az emeleten raktárak, irodák működtek. Igénytelen ablakokat nyitottak, válaszfalakat húztak be, a földszinti első helyiséget két vasoszloppal alátámasztották, a födémet felkötötték, megépítették és aláfalazták az emeletre vezető betonlépcsőt. Jóllehet a Tímárházat 1961-ben műemlékké nyilvánították, a gépjármű szerviz továbbra is működött benne. Munkatársak: Koppány András, Bartos György. Építész: Vitályos Ágnes, kerttervező: Szabadics Anita Simon Anna NEMESVID, RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM. A FALKÉPEK VIZSGÁLATA A templom falképeinek első vizsgálatára 1992 nyarán került sor, amikor helyi kezdeményezésre „renováltatni" akarták a belsőt. A gazdag festett dekorációról a szakirodalom nem emlékezett meg, és építéstörténetéről sem rendelkeztünk adatokkal, így először információkat gyűjtöttünk. Helyszíni és levéltári kutatásaink alapján készített dokumentációnk ugyan elkészült, de a tervezett munka anyagi lehetőségek hiányában nem valósult meg. 2001-ben Csatlós István plébános úr kérésére egy pályázati anyag összeállításához újra vizsgáltuk a falképeket. Maga a templom 1797-1798-ban épült fel, de falképei csak ötven évvel később, 1851-52-ben készültek el. Szmodis János veszprémi nagyprépost megrendelésére festette ifjabb Bucher Xavér Ferenc és Johan Diwisch veszprémi művész. Bucher apja műhelyében sajátította el a falképfestés tudományát, aki a 18. század második felében a veszprémi egyházmegye több templomát is jó színvonalú freskókkal díszítette; ilyen például a zicsi, öcsi, monostorapáti, vörösberényi, kapolcsi katolikus templom, és a vizsgálatunk szempontjából fontos veszprémi ferences templom. Az ifjabb Bucher már nem al fresco technikában dolgozott, viszont leegyszerűsített formában apja kompozícióit követte. Nemesviden valószínűleg a megbízó akaratának megfelelően másolták a veszprémi freskókat, oltárképeket. így például a szentély boltozatán ábrázolt Szent István koro-