Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Gyula, vár (Feld István)

műszaki programjában. Feladatunk volt emellett az elmúlt több mint tíz évben már többször vizsgált falazatjelenségek átfogó értékelése és elsősorban rajzi dokumentálása, egyrészt a tervező által ugyancsak rajzban megadott pontok vonatkozásában, másrészt e jelentős profán épület középkori részeinek minél alaposabb - de teljessé természetesen csak elméletileg tehető - megismerése érdekében. Végül kutatási programunkban szerepelt még egy, az 1997. évi feltárás során elmaradt feladat is, mégpedig a várépület északnyugati homlokzata előtti árnyékszékakna kibontása. A több mint egyhónapos munka során lényegében sikerült elvégeznünk a várépítéssel kapcsolatos agyagfeltöltésre hordott illetve lerakódott rétegek módszeres feltárását. Ez teljes eltávolítást jelentett összesen hét térben (ehhez hozzá kell venni még három, korábban teljesen feltárt teret), továbbá alapos vizsgálatot és részleges eltávolítást további négy térben. Ez utóbbiaknál a bontást egyrészt azok modern jellege, másrészt az előirányzott szintsüllyesztés mértéke határozta meg - tehát az, hogy nem éri el az értékes rétegeket - továbbá az, hogy egy térben csak jelentős falazatbontás után lett volna csupán elvégezhető a maximális feltárás. Két térben nem dolgoztunk, itt ugyanis a jelenlegi funkció (elektromos kapcsolótér) és a korábbi, feltételezhetően jelentős rétegpusztítás (WC-csoport) tette lehetetlenné illetve indokolatlanná a munkát. Minderről összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a vár belső tereiben a középkorban közel azonos magasságban volt a járószint, s ez részben téglapadló, részben kemény, agyagos felület lehetett. Talán a korábbi építési periódust jellemezte a téglapadló, később ez már inkább elmaradt. Sajnos a legtöbb esetben olyan jelentős újabb kori szintsüllyesztést rögzíthettünk, amely tönkretett bármilyen korábbi réteget. Végül is megállapítható, hogy a többségükben már a török hódoltság utáni időre tehető különböző kisebb beásásokat, cölöplyukakat és téglaépítményeket leszámítva nem kerültek elő olyan leletek, melyek hozzásegíthettek volna bennünket e terek középkori funkcióinak pontosabb meghatározásához. Sőt, ez még a 18-19. század vonatkozásában sem sikerült. Fontos eredmények ugyanakkor a már korábban meghatározott középkori osztófalnak, illetve elfalazott ajtajának, kőkeretfészkének és kőküszöbének feltárása az északi-északkeleti, továbbra is ismeretlen rendeltetésű 18-19. századi építményen belül, továbbá a változó ajtóküszöbökre vonatkozó megfigyelések a további terekben. Az emeleten végzett boltozatkutatás azzal a meglepő eredménnyel járt, miszerint kiderült, hogy a 2. és 3. építési periódusokban a boltvállak fölé általában nem törmelékes betöltés, hanem - legalábbis a felső részen - tömör téglafal került, amely részben talán padlóként is szolgált. Az 1/c periódusú három boltozat közül kettőnél találtunk csupán törmelékes feltöltést a bolthátakon, ezek nyugati része azonban már nem az építés korából származónak, hanem legkorábban hódoltságkorinak bizonyult. Törmelékfeltöltés volt ugyanakkor az egyetlen 18. századi csehsüvegboltozat felett is a déli sarokban. Végül az inkább csak ellenőrző jellegű falkutatás nem hozott váratlan eredményeket, bár a két, egykor faburkolatos tér vizsgálata tovább pontosíthatta megfigyeléseinket. Munkatárs: Gerelyes Ibolya Feld István