Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Győr, Püspökvár (László Csaba)

Falkutatást végeztünk a kaputorony belsejében, melynek eredményeként alapvető megfigyeléseket tehettünk a kaputorony és a hozzá csatlakozó északkeleti épületszárny építési idejét illetően. Megállapítottuk, hogy a torony falai részben másodlagos kváderekből és kőfaragványokból állnak. A kőfaragványok között egy gótikus keresztosztós ablak szemöldöke is megtalálható. Ezek alapján módosítanunk kell a kaputoronynak még az 1977-es ásatás nyomán a 15. század első felére történő datálását, s úgy véljük, hogy az - a hozzá csatlakozó teljes északkeleti épületszárnnyal együtt - csak a 15-16. század fordulóján keletkezett. A kapubástya elfalazásának közepén található nagy kiomlásban azonosítottuk egy aknaszerű tér, valamint a kaputoronyból ide vezető búvónyílás csekély maradványait. Ezeken keresztül lehetett egykor megközelíteni a kaputorony felől a bástya tetején volt Pórházat. Ismételten kitisztítottuk a kaputól a kaputoronyig vezető folyosó végén levő, 1977ben már feltárt tömlöcöt is. Az alapozásokon tett megfigyelések alapján úgy véljük, hogy - az 1977-es következtetésekkel ellentétben - a tömlöc egykori járószintje nem egy sziklagödörben volt, hanem a folyosóéval azonos szinten. Kizárhatóvá vált az is, hogy a tömlöcöt szilárd anyagú fallal választották le a folyosótól. Tapasztalataink szerint erre a célra csakis fából készült rekesztés szolgálhatott. Simon Zoltán GYŐR, PÜSPÖKVÁR A győri Püspökvárban az 1980-as évek elején végzett felújítás során az északi szárny emeleti helyiségeinek falkutatását is elvégeztük, ám helyreállításukra végül is nem került sor. Csupán a Dunára néző, a mai konyha északi homlokzatát áttörő, 15. század végi zárterkély rekonstrukciója készült el. A konyha és a hozzá csatlakozó helyiség felújítását a püspökség 2001 tavaszán kezdte meg. Ennek során volt módunk itt is megvizsgálni a falakat. A 14. század közepére datálható püspöki rezidencia alaprajzát részben már korábban tisztáztuk. A kétszintes L-alaprajzú épület csuklópontjában van az ülőfülkés kapualj. A tőle délre lévő egytraktusú szárny mintegy 22 méter hosszú volt. A mintegy 7 méter szélességű, egytraktusú északi szárny a 14. századi győri vár északnyugati sarkában állt. A palota északi - 22 méter hosszú - fala egyúttal a vár fala volt és úgy tűnik, hogy nyugati végfala is várfalra volt építve. A palota falait nagyméretű, keresztosztós, egyszerű élszedéses profillal rendelkező kőkeretes ablakok törték át. A keleti és déli oldalon in situ keretek is megmaradtak, míg a nyugati oldalon a későbbi áttörések miatt nem találtunk ebbe a korszakba illő nyílást. A palota udvari, nyugati homlokzata előtt az emeleten folyosó húzódott, a felvezető lépcsőt a kapualjtól északra sejtjük. Utóbbi nyomait a 15-16. századi építkezések tüntették el.