Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Fertőd, Esterházy-kastély. A keleti patkószárny és a Télikert belső kutatása (Bartos György - G. Lászay Judit - László Csaba)

Tisztítás után került sor a vakolathiányok kiegészítésére. A nagyobb hiányokat, valamint a pikkelés okozta lyukakat 1:3 arányú mész-homok habarccsal pótoltuk, majd tömítettük. A tömítőmassza szemcseméretét az eredeti vakolat szemcseméretéhez hasonlóan állítottuk össze és felületi kiképzésében is hasonlóan munkáltuk meg. A mészfátyol eltávolításához 7%-os ecetsavat használtunk. Ezt követően tyllose oldatával ecseteltük át a felületet, mely 5% plextolt és 1% orthophenilphenolt tartalmazott. A konzerválás biztosította a festékréteg megfelelő kötését és védelmet nyújtott a gombásodás ellen is. Az esztétikai helyreállítás során a díszítőfestés teljes kiegészítésére sor került. A pikkelés okozta hiányokat és a kopásokat akryl kötőanyagú pigmenttel retusáltuk. A nagyobb hiányokat és az elpusztult motívumokat az eredeti mintáról készült patronnal állítottuk helyre. A rekonstrukcióhoz meszes festéket használtunk, melynek fénytörését és fedőképességét az eredeti festéshez állítottuk be. A díszítőfestés restaurálását Csépány Éva, Czifra Mónika és Mányoki Sándor festőművész restaurátorokkal együtt végeztük el. Seres László FERTŐD, ESTERHÁZY-KASTÉLY. A KELETI PATKÓSZÁRNY ÉS A TÉLIKERT BELSŐ KUTATÁSA 2001 november-december folyamán került sor egy hosszabb távú kutatási program kezdeteként, a MÁG megbízásából, a fertődi Esterházy-kastély keleti patkószárnyának és a hozzá csatlakozó Télikert belsejének falkutatására, amelyet régészeti feltárás egészített ki. Ebben az első fázisban csak az épületek belsejében volt módunk kutatni, több kérdésre csak a következő évben lezajlott kutatás adott választ. Mindvégig szorosan együttműködünk Dávid Ferenc művészettörténésszel, aki a kastéllyal kapcsolatos korábbi források elemzését és a további levéltári kutatásokat végzi. Munkánk kiindulópontjaként többek között az az 1832-es és 1856-os inventárium szolgált, amelyekben nyomon lehetett követni a konyhaszárny helyiségeinek funkcionális változásait. Ábrázolásként kulcsfontosságú volt az 1784-es Jacoby-Weinman metszet, a részletes alaprajzi elrendezés feltüntetése Fertőd, Esterházy-kastély. Nicolaus Jacoby-Marcus Weinman: Eszterháza kastélyának alaprajza és a parter kezdeteinek térképe rézmetszeten, 1784. Részlet a keleti patkószárny és a Télikert alaprajzával