Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Eger, Szent Rozália-kápolna (M. Veres Lujza)

Sebestyén, Rókus és Fábián barokk kőszobrai díszítették. Az épület szentélyének háromkaréjos alaprajza feltételezhetően a három pestisszent kultuszára utal, ahogy például a pesti Rókus-kápolna háromkaréjos szentélye is. Az egri Szent Rozália-kápolna déli toldaléképületét 1958-ban bontatta le az egyházközség. Ekkor zsindelyezték a huszártornyot is, és megtörtént a kripta rendezése. Az OMF 1963-ban és 1977-ben végzett az épületen állagmegóvást, illetve külső-belső helyreállítást. A kriptát egyébként az 1950-es években a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei megvizsgálták, melynek során számos késő barokk öltözetet találtak. A kápolnában balra egy régi oltár töredékei láthatók, melyek obeliszkszerű fa-elemek, alattuk fogrovatdíszes Szentsír-olajképekkel. Alkotójuk Johann Lucas Huetter műhelyébe tartozhatott, mivel stílusuk az egri irgalmasrendi refektórium lambériáinak világát idézi. A jobb oldali képen apostolok és angyalok láthatók a Szentsírnál. Középen, copf keretben Kálvária-olajkép látható, mely az előzőeknél későbbi. A Buttler-család votívképe mellett négy szép, fából faragott késő barokk gyertyatartó áll. Balra, a hajófalon Szent Szív-kép függ egy nála valamivel nagyobb, szintén barokk keretben. Jobbra Mária és Pádovai Szent Antal képe látható. Ezek az irgalmasrendiek kápolnájából kerültek ide. Jobbra egy körmeneti kereszt áll, feszülettel. Az egri plébániatemplom padlásán található Szent Rozália fekvő faszobra, mely hajdan a Rozália-kápolna külső homlokzati fülkéjét díszítette. A templom sekrestyéjében lévő, két kis barokk puttószobor szintén tartozhatott a kápolna berendezéséhez. Az orgonakarzat pillérei előtt álló Szent Rókus és Szent Sebestyén szobrok viszont egykor biztosan a Rozália-kápolna homlokzati fülkéiben állottak, Rozália fekvőszobrát kísérve. Az új temetőben lévő késő barokk kápolna volt régen az egyházközség temploma. A szószék könyöklőjén lévő védett, kvalitásos, de átfestett Rozália-faszobor állítólag a Rozália-kápolna egykori szószékéhez tartozott. A kápolna egykori padjai eltűntek. A Rozália-kápolna körül öt, igen rossz állapotú rokokó kő szobortalapzat hányódik, ezeken egykor bizonyosan szobrok álltak. A kripta szobortöredékei egyelőre azonosíthatatlanok, a fotózás után kellene tüzetesen megvizsgálni őket. Kívánatos lenne a plébániai raktár és a templompadlás, valamint a kápolnakripta műtárgytöredékeinek összegyűjtése és fotózása a Szent Rozália-kápolna berendezésének jövőbeni rekonstrukciója érdekében. M. Veres Lujza