Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Boldogkő, vár (Koppány András)

itt korábban feljárat. Az ún. malombástyáig tartó területen szintén csak az alapfalak maradtak meg. Itt egy L-alakú épület állt, az egész terület egységesen beépített volt. A keleti oldalon egy téglapilléres helyiség csatlakozik az öregtoronyhoz, amelyet istállóként említ a 17. századi várleltár. Itt található az a pinceépítmény, amit feltételesen tömlöcnek tartanak. A vár ezen szakaszából lehetett az ún. malombástyába és a sziklagerincen végigfutó fakonstrukción keresztül egy faszerkezetes bástyába jutni. g. A sziklagerincen és annak déli kiszögellésén, a hegy anyagába vésett cölöplyukak és gerendahelyek alapján, egy fakonstrukciós megfigyelőbástya és a hozzá vezető hídszerű szerkezet helyezkedett el. A konstrukció oldalfalai feltehetően sövényfonatúak voltak. Hasonló építészeti megoldás korabeli ábrázolásokon is láthatók. h. Az ún. malombástya jelenlegi falszövetein két fedélszint gerendafészkei, illetve kiugró párkánya figyelhető meg. Bástya, torony jellege a romos állapot látványából fakad, korábban itt egy egységes, L-alakú, az öregtoronyig tartó épület állt. Az épület kifelé néző falán több különböző korú nyílás látható. Az egyik legfelső ablak részben szétesett téglagurtnijának egy bent maradt tégláján jól kivehető a Péchyek monogramja. Nyilvánvaló, hogy ahogy a vár többi részén, itt is jelentősnek mondható romantikus átalakítás és kiegészítés történt. A vár alsó szakaszára néző fal „földszinti" része több helyütt erősen átépített. i. A vár alsó szakaszának a kapuépítményig tartó szakasza két elkülönülő részből áll. Közvetlenül az ún. malombástya mellett a várfal egy keskeny szakaszának csorbázata igen magasan csatlakozik a bástya toronyszerű falazatához, a fal magassága jelentős. Mivel valószínűtlen, hogy itt a külső várfal felső szintjéről lenne szó, az inkább egy a malombástyához csatlakozó többszintes építményhez tartozhat. Az ezt követő várfalszakasz nagyobb kiomlás lehet, mindenesetre a fal jelentősen vékonyabb a várfal további szakaszánál. A sziklafelszínben a várfallal párhuzamos néhány cölöplyuk található, melyek vonala a malombástya északra néző falának középvonalától indul, keresztezi a jelenleg a sziklából kialakított lépcsőt, és nekifut annak a sziklatömbnek, amelynek tetején, a vár felső szakaszán a palota és az öregtorony épülete áll. Azon a ponton, ahol a cölöplyukak által kiadott vonal a sziklát éri, a sziklában jelentős befaragás mutatkozik. A cölöpsor és a malombástyához tapadó feltételezett épület viszonya bizonytalan, talán a részletesebb falkutatás pontosabbá teszi a falszoros ezen részéről elmondhatókat. Felvethető, hogy a cölöplyukak annak a várleltárakban említett faszerkezetes feljárónak maradványai, amely a falszorosból a vár legfelső szintjére vezetett. Az alsóbb - kapubejárat felé eső - szakaszt a várfallal párhuzamos cölöpsor jellemzi. Ez sokkal határozottabb vonalat képez, mint a feljebb lévő szakaszon található, hosszabb is annál és egészen a kapubejáratnak a falszorosra beforduló faláig tart. Feltehetően egy raktárépület lehetett, amelynek felső szakasza egyben a várfal nyílásainak megközelítésére is szolgált. j. A kapu félkörívesen lezárt építmény. A sziklafelszín járószinten több cölöplyuk került elő, ezekről feltételezte a kutatás, hogy egy korábbi faszerkezetes torony részei, azonban sem számuk sem elhelyezkedésük ezt nem igazolja. A kaputoronyból egy boltozott L-alakú folyosón lehetett a falszorosba jutni. Ebből nyílik a pincelejárat is. A beforduló folyosószakasz boltvállának sziklába faragott fészke jól kivehető. A koráb-