Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Zalaszántó, római katolikus kápolna (Bozóki Lajos)

nagy részének (lásd hazai helyreállítások) a falképek, mint hozzáadás (ízesítő fűszer, vagy húsos étel mellé rendelt saláta) lehet jelen. Az immanens falképhelyreállítási célok, törekvések, szempontok - a külön nyelven beszélés, a megértést akadályozó „nyelvi szintkülönbség" miatt - vagy elbuktak, vagy eltorzultak. Egyedül Pogány Frigyes építész-építészettörténész volt teljes értékű partnere szakágunknak. Az asszimilálódásra képes, a képző- és iparművészet világában otthonosan mozgó, nem gátolt, nyitott és művelt építészettörténész, művészettörténész a restaurálás fontos segítője lehet. A sutaságra kárhoztatott, alárendelt bemutatás betű ízű okoskodásokkal volt kikényszerítve, a hivatali hierarchia révén biztosítva és főnöki hatalommal „szentesítve". A jelenleginél egységesebb, értelmezhetőbb és esztétikusabb kép kialakítását célozza a rekonstrukciós restaurálási tervezet. A látványterv visszaidézi az eredeti megjelenést. A sík lefedésű kápolnahajó mindkét oldalon egy-egy oldalablakkal rendelkezett. A szentély boltozati rendszerét a boltfiókok íves oldalfaltükre idézi meg. A helyreállítási tervben leírtam a technológiával kapcsolatos téziseimet. A látványterv részletes helyszíni felméréseimen alapul. Emellett több részletről - nagy egységről - 1 : l-es bőrpauszra vitt körvonalrajz készült. A színes felvételek 2001. év elejétől átfogó igénnyel készültek. A fotók és a felmérés segítségével készítettem a látványtervet 1: 10 léptékben, speciális rajz kartonlapra (70 x 100 cm-es méret). A megjelenítés anyaga pasztell ceruza (Derwent, angol művész-pasztell). A látványtervhez kapcsolt, értelmezést segítő, adatokat tartalmazó bőrpausz lemez, mely filmlapra cserélek és poszterré fejlesztek, értelmező rajzával egészíti ki a bemutatott anyagot. Rády Ferenc ZALASZÁNTÓ, RÓMAI KATOLIKUS KÁPOLNA A zalaszántói középkori plébániatemplomtól északra, a Fő úton álló kis kápolna kelet nyugati tengelyű, szabadon álló épület. A hajó teljes szélességét átfogó, félköríves apszisú szentélye nyugat felé néz. A szentélyt egy rézsűs támpillér támasztja. Vaskos keleti tornya, melyet falazott, nyolcszögű gúlasisak fed, a hajó elé ugrik, földszintje kis előcsarnokot alkot, ahonnan a dongaboltozattal fedett hajóba lehet lépni. Az oltármenza falazott, és a szentély teljes szélességet elfoglalja. Az apszis félgömb kupolával fedett. A kápolna kutatása 2001. augusztus 12-én kezdődött. A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy az épület középkori eredetű-e, illetve tartalmaz-e középkori részleteket. (Lévén, hogy kápolnánk kelet - nyugati tengelyű, feltételezhető volt, hogy a mostani torony alsó zónája a középkori egyenes zárású, keletre néző szentéllyel azonos.) Ennek tisztázása érdekében kutatóablakot nyitottam a hajó és a torony csatlakozásánál az északi oldalon. Ott, ahol a torony a hajófalhoz csatlakozik megállapítható volt, hogy a torony másodlagosan épült a hajó keleti homlokzatához: a torony csatlakozó fala alatt ugyanis vakolt-meszeit réteg mutatkozott. Ugyanez volt megállapítható a torony másik