Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Velence, Meszlényi-kastély. A falfestések kutatása (Lángi József)

párták a mustrákról, előtűnt a nyers vakolat barna színe, és így éles kontraszt alakult ki a fehér alapszínen. Hasonló technikával készült díszítés töredéke a pozsonyi klarissza templom déli kapuja felett maradt fenn. A belső terek festései sem egy periódusban készültek, de közülük most csak a jól értelmezhető figurális ábrázolást említjük meg. A déli oldalon egy egyenes záródású, nagy ablakokkal megnyitott, freskókkal díszített terem kapott helyet, amelynek ablakbélleteiben feltártuk a szinte sértetlen ülőpadkákat. Itt még a padkák közti falsíkon is előkerült a festett vakolat. Az egyik ablak bélletében már Gergelyffy András kutatásai idején megtalálták a fél életnagyságnál nagyobb, világi alakokat ábrázoló falképeket, de most a két ablak közti mezőben egy másik, dinamikusan előrelépő alakkal szembeforduló kétfejű sárkányt tártunk fel. Sőt egy kerek keretbe foglalt arc töredéke is előkerült. Sajnos az ajtótól északra eső ablak bélletében megtalált, vörös alapvakolatra festett - feltételezhetően heraldikai - ábrázolást néhány éve ismeretlen személyek nagyrészt elpusztították. Érdekes megfigyelést tettünk az ötös ablakcsoport bélleteiben is, ahol kiderült, hogy alul a két szélső, négyszögletes, kőkeretes ablak bélletében fa borítás volt. Tiplifáinak helye mindenütt megtalálható. A három ablak felett kiváltóként egy nagy tölgyfa gerenda futott végig. Középső keskenyebb ablakának bélletét viszont figurális ábrázolás díszítette. A kutatások alapján szinte minden adat rendelkezésünkre állt a homlokzat elvi rekonstrukciójához. A korábbi és a jelenlegi feltárások alapján egy rendkívül jelentős - belül figurális falképekkel díszített, kívül festett homlokzatú - palota képe körvonalazható, amely a magyarországi emlékanyagban egyedülálló. Világi épületek esetében alig néhány középkori falkép ismert hazánkban, melyek között a várpalotaiak nagy jelentőséggel bírnak. Lángi József VELENCE, MESZLÉNYI-KASTÉLY. A FALKÉPEK KUTATÁSA A romos épület falképeinek kutatására a Várfal Kft. kérésére került sor. A három jelentős építési korszakban létrejött kisméretű kastélyegyüttes legkorábbi része az észak-déli tájolású barokk kúria, melynek egybenyíló teremsora előtt nyitott, árkádíves folyosó futott végig. Valószínűleg a 18. század közepén Meszlényi Antal építtette. Homlokzatait fehérre meszelt höbörcsös vakolat fedte, csak a nyíláskereteket övezte besimított szalagkeret. Alaprajzi elrendezésében és méretében közeli rokonságban áll a lovasberényi Czirákykastély nyugati szárnyának barokk kori állapotával. Klasszicista és 20. századi bővítésekor ez a szárny mellérendelt, gazdasági funkciót kapott, így eredeti belső dekorációjából semmi sem maradt ránk. Osztófalainak is csak kisebb része áll eredeti helyén. A 19. század első harmadában épülhetett fel a jelenlegi klasszicista, kelet-nyugati tájolású főszárny, melynek reprezentatív tereiben dekoratív kifestéseket tártunk fel.