Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Uzsa, pálos kolostor (Thúry László)

vumokat nem csak festették, hanem a nedves vakolatba mélyítették. Ez egy szokatlan technika, mert a sgraffitonak és a stukkónak egyfajta keveréke. A formák bemélyedtek ugyan a vakolatba, de stukkószerűen meg is mintázták a húsos leveleket, tulipánokat. Színezésük is ennek köszönhetően maradt meg, mert a vastag átfestések kisimították a szintkülönbséget és ennek következtében a meszelések javításánál nem kaparták meg őket. A szentély ablaka körüli mustrákat csak festették, tehát nem mélyítették be a vakolatba, ezért itt sokkal rosszabb állapotban találtuk meg az ornamentikát. Nem volt plasztikus alapja a nyugati kaput keretező, apró vörös tulipánokkal díszített, hullámosan tekergő indának sem, itt viszont szerencsére nem távolították el a vastag mészrétegeket, ezért jó állapotban tárhattuk fel. Csupán a villanyvezeték bevésésekor keletkeztek sérülések, és a lábazati részek pusztultak el a nedvesség miatti vakolatcsere következtében. A többi falfelületen csak nyers fehér meszeléseket találtunk, más ornamentális, vagy feliratos díszítés nem készült. A kifestés korára vonatkozó adat nem áll rendelkezésre. Motívumai alapján készülhetett a 17. században is, de nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a 18. századi nagy felújítás során keletkezett. Lángi József UZSA, PÁLOS KOLOSTOR A kolostor templomának állagmegóvását 2000-ben NÖP pályázati támogatással kezdtük meg. A sérült falak kijavítására 2001-ben került sor, ásatást nem folytattunk. (Itt köszönöm meg Kustos Ferenc kőműves és társai munkáját, a bánya vezetősége és az uzsai önkormányzat segítségét.) A kőművesmunkák megkezdése előtt az uzsai kőbánya biztosította erőgépek segítségével, valamint kézi erővel a területre bedőlt fákat eltávolítottuk. A romok körül a terep lejtését úgy alakítottuk ki, hogy a csapadékvíz a keleti hegyoldal felé folyjon le (1. rajz). A kolostor templomának hajójában és a hozzá északról csatlakozó két melléképületben a még álló falak koronáját helyi bazaltból visszafalaztuk a 20-90 cm-nyi sérült rész visszabontása után. Az új falkorona lejtése az esővizet a falsíktól minél távolabb -, ahol lehetőség nyílt rá, ott - a keleti hegyoldal irányába vezeti. A falsíkok kifugázása után a kihullott köveket pótoltuk, a kipergett habarcsot lélegző habarccsal helyettesítettük. A kőművesmunka során a templom északi hajófalának koronájában néhány négyzetcentiméternyi vakolatdarab került elő, rajta gótikus betű töredékével. A lelet tanúsítja, hogy a falcsonkjaiban megmaradt templom egykor egy korábbi templom átépítésével vagy más épületek anyagának felhasználásával épült. A 15. század közepén a pálos szerzetesek elhagyták a kolostort, 20-30 év elhagyatottság után helyükre Ferenc-rendiek költöztek. Ennyi idő alatt a kolostor épületei leromlottak, a ferencesek újjáépítő munkájának nyoma ez a vakolattöredék.