Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2001. ÉVI HELYSZÍNI MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL (Összeállította: Juan Cabello) - Sárpentelle, római katolikus templom. A falképek megfigyelése (Lángi József)

Sárpentelle, római katolikus templom. Rokokó keretbe foglalt szakállas szent a szentély északi falán. Fotó: Lángi József, 2001. szolgált. Plébánia rangra viszont csak 1805 után emelték, amikor titulusát is megváltoztatták a Szent Kereszt felmagasztalására. 1835-ben már a birtokot megvásárló Széchenyi-család volt a kegyura, valószínűleg ebben az időben festhették ki a templomot másodízben. Jelenleg a belső térben csak a hajó boltozatát díszíti egy nagyon jó színvonalú, de rossz megtartású, hámló neobarokk díszítőfestés, amelyet „az országosan ismert Altenbuscer és Greiner czég" készített a 19. század utolsó éveiben. Barokk oltárát és szószékét is ekkor festették át, és új címerrel díszített tölgyfa stallum is készült a kegyúri család részére. Eredetileg a neobarokk kifestés az öszszes felületet beborította, de a többit már korábban lemeszelték. A fehér meszes és enyves rétegek alatt viszont mindenütt találtunk egy nagyon jó színvonalú, a 19. század első felére keltezhető, klasszicista díszítőfestést. Ez a váli rk. temploméhoz közel álló, gazdag ornamental is kifestés - kisebb sérülésektől eltekintve - minden felületen feltárható állapotban van. A szentély északi falán a lábazati részek felázás miatt bekövetkezett vakolatpuszulása környezetében figyeltünk fel arra, hogy a leomló vastag cementes vakolat alatt egy sokkal korábbi réteg is előtűnik. Ennek vizsgálata során kiderült, hogy a templomnak 18. századi kifestésé is volt. Ornamentális rokokó chartouse-okban figurális ábrázolásokat tártunk fel. Az északi fal nyugati szakaszán zöld ruhás dicsfényes, fehér szakállú alak bukkant elő, de a későbbi vakolatjavítások idején a képmező fele - így a fej felső része is - elpusztult. A falmező alapsíkja rózsaszín, míg a stukkót imitáló keretek szürkék. Al secco technikával festették a mellképeket, melyek véleményem szerint szoros stílusbeli rokonságot mutatnak a lovasberényi Cziráky-kastély kápolnájában 1991-ben általunk feltárt, hasonló jellegű, 1771 után készült falképekkel. Mivel a kis létszámú egyházközségnek anyagi lehetősége nem volt a falképek helyreállítására, szakszerű restaurálására, ezért a barokk falkép konzerválás után visszavakolásra került. Javaslatunkra pedig nem távolították el a jelenleg látható, fehér színű enyves rétegeket, hanem újabb enyves festés készült, amely alatt megmaradhatnak a korábbi festések és lehetőség lesz ezek későbbi feltárására. A berendezésből a rokokó főoltár és szószék egyidős lehet a korai kifestessél, tehát az 1760-as években készült. Orgonaszekrénye jó színvonalú copf munka, de sípjait a II. világháború idején ellopták. Fekete márványból faragott keresztelőkútja is a barokk