Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

MŰHELY 41 Bodó Balázs A VESZPRÉMVÖLGYT APÁCAKOLOSTOR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS KŐFARAGVÁNYAI Az alábbi írás két különböző, ám sok ponton szorosan összefonódó kutatás közös eredményeinek első közlése. Az egyik a veszprémvölgyi apácakolostor régészeti feltárása, amelyet már több éve folytatunk régész kollégáimmal.

1 A másik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum 2000-ig a veszprémi jezsuita templomromban tárolt középkori kőfaragványainak tudományos feldolgozása, amelynek során sikerült azonosítani a középkori veszprémvölgyi apácakolostor számos kőfaragványát.

2 A Szent István király által alapított veszprémvölgyi apácakolostornak sem a pontos alapítási dátumát, sem eredeti rendi hovatartozását nem ismerjük. A kolostor alapítólevelének 1109-es átiratában szereplő adatok többféleképpen is értelmezhetőek. A kolostor lakói egyaránt lehettek görögkeleti bazilita vagy bencés apácák. A korai épületekről nagyon keveset tudunk. Az alapítás idejéből jelenleg egyetlen biztosan keltezhető épületrészt sem ismerünk. Több-kevesebb bizonyossággal csak azt tudjuk megmondani, hogy mi épülhetett a 14. századi átépítés előtt. A kutatást nehezíti, hogy a szóba jöhető épületrészeknek jórészt csak az alapozását ismerjük. Régészetileg egyetlen fal korát sem sikerült minden kétséget kizáróan a 11-12. századra datálni, így a korai periódust illetőleg csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. A legkorábbi általunk feltárt templom hajójához rövid, egyenes záródású szentély csatlakozik. (1. ábra) A szentély egy lépcsőfokkal emelkedett a terazzópadlós hajó szintje fölé. Viszonylag vékony falai alapján hajója síkfödémes lehetett és legfeljebb csak a szentélyét boltozhatták. A hajó nyugati részén a korábbi alaprajzok észak-déli irányú falazatokat jelölnek.

3 Ezek szerint a templomhajó nyugati részét rekesztőfalak választották el, ami - lévén apácakolostorról szó - korántsem meglepő. A feltárás eredményei megengedik, de minden kétséget kizárólag nem bizonyítják, hogy a templomot all. századra datáljuk. Az egyenes szentélyzáródású kolostortemplomok nem ritkák az Árpád-kor korai szakaszában. Az 1055-ben I. András király által alapított tihanyi bencés kolostor - máig fennmaradt altemploma alapján - bizonyosan ilyen volt. Abasáfon a rövid ásatási beszámolók szerint ilyet tártak fel, valamint ilyen került elő Vértes szentkereszten a 12. század első feléből a későbbi kolostor északnyugati részénél. Jelenlegi ismereteink szerint a pécsváradi kolostor legelső, 11. századi temploma is egyenes szentéllyel bírt.

4 A templom északi oldalához később egy kisméretű kápolnát építettek. (1-2. ábra) A kápolna datálása nem kevésbé problémás. A szentélye alatt húzódó kripta nyugati fala átvágott egy sírt, ezért a kápolnát nem lehet a legkorábbi templommal azonosítani. Valószínűleg későbbi az egyenes záródású templomnál. Annyi biztos, hogy a 14. század