Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)

sának első éveire keltezte az oklevelet Hóman Bálint,

12 majd Szentpétery Imre; ez utóbbi az alapítólevelet Heribert C magyarországi megjelenése (1002) elé helyezte.

13 Ezzel szemben Györffy György a görög rítusú monostor létrehozását legkorábban 1015-1018 körül, a magyar-bizánci szövetség létrejöttének idején tartotta elképzelhetőnek, elfogadva Imre herceg görög feleségének az alapításban játszott szerepét.

14 Hasonló datálás mellett foglalt állást Moravcsik Gyula is.

15 Ennél is későbbi keltezést javasol Érszegi Géza, aki István király életének utolsó időszakára teszi az alapítólevél létrejöttét, többek között a monostor Szűz Mária-patrocíniumából kiindulva.

16 Itt kell megjegyeznünk, hogy a későbbi oklevelek hallgatnak a monostor rendi hovatartozásáról, így annak görög rítusára vonatkozóan csak az alapítólevél említett homályos utalására hagyatkozhatunk. Ki kell emelnünk, hogy a görög szöveg kifejezetten érseki (metropolita) monostorról ír, amely arra utal, hogy István király az apácaközösséget - kivéve a veszprémi püspök joghatósága alól - közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelte.

17 Ezzel függhet össze, hogy a monostort a birtokain régtől fogva tizedszedési jog illette meg. Veszprémvölgy későbbi történetének éppen ezért fontos eseménye, hogy az 1180as években a veszprémi püspök elvette a monostornak járó tizedet, amit csak 1210-ben adott vissza Róbert püspök az apácáknak.

18 Időközben a rendházat lakói elhagyhatták. 1240-ben ugyanis a monostor a ciszterciek fennhatósága alá került, miután IV. Béla annak felvételét kérte a rendbe.

19 A tatárjárást követően az apácák, úgy látszik, nagyobb építkezésbe fogtak. Egy ismeretlen keltezésű oklevélben ugyanis IV. Béla megparancsolta a bakonyi ispánnak, ne akadályozza őket abban, hogy az erdőkből fát hordjanak, amire a kolostor kijavítása és az egyház újraépítése miatt (pro reparatione Curiae,

20 vei ad reaedificationem Ecclesiae) van szükségük.

21 1275-ben IV. Kun László újabb birtokadományban részesítette az apácákat, akiket jogaiktól és birtokaiktól megfosztottak (in suis iuribus et possessionibus destitutas et collapsas), így szegénységük miatt szerzetesi életüket sem tudták méltóképpen élni.

22 Az oklevél arra utalhat, hogy a püspök ismét megkérdőjelezte az apácák tizedszedési jogát, ugyanis tudjuk, hogy 1280-ban az esztergomi érsek a tizedek ügyében a veszprémi püspök ellen foglalt állást.

23 Ezért készítették el az apácák 1290-95 között az 1109-es renováció egy újabb, betoldásokkal ellátott változatát is.

24 1317-ben az apácák több birtokukat is eladták, hogy a befolyt összegből a hálóterem tetejét (tectus et coopertura dormitorii) kijavíttassák.

25 A 14. század második felében a monostor nagyobb átépítésen ment keresztül.

26 E hosszan elnyúló munkálatok egyik részeként 1387. május 5-én az apácák megállapodtak Konch mester

27 muratorral, hogy egy év leforgása alatt új épületet emel számukra.

28 Konch mester feladatai közé tartozott a korábbi kolostor harangtornyát beboltozni (campanile antiqui seu prioris claustri predicti testűdinare),

29 és hogy a boltozatot kívülről (partem convexam seu exteriorem aut superiorem) bevakolja (cum cemento arene sufficienter commixto ... liniret). A kőművesnek ezenkívül építenie kellett egy dél felé tartó, 34 rőf hosszú, 7 rőf széles kőépületet a régi kolostor oldalánál (circa latus eiusdem antiqui claustri). Ennek alsó részén két helyiségnek kellett megépülnie, melyből a déli rész betegszobaként, a másik a kolostor oldalával érintkezőén (latus ipsius claustri contingens) fűthető helyiség-