Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

gyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002) (a továbbiakban: Fülöp - Koppány). Mindannak ugyanis, amit alább olvasni lehet, az ott összefoglalt régészeti eredmények jelentik az alapját. Ezekre, valamint az ott részletesen tárgyalt történeti adatokra a továbbiakban külön nem hivatkozom. A jelenségek értelmezésénél néhány ponton eltérő vélemény olvasható az említett cikkhez képest, ami a rendelkezésre álló információk alapján korántsem meglepő. Az alább leírtak nagy része következtetés, rekonstrukció, vagyis a jelenségek egyfajta magyarázata, ami két forrásból táplálkozik. Elsőként a már említett régészeti tényekből. Másodszor a kőfaragvány okból levonható következtetésekből. Munkámban a lehetőségekhez képest igyekeztem ezeket összefüggésbe hozni. Ellentmondásaikat próbáltam minden esetben feltüntetni, bár nyilván számtalan általam észre nem vett nehézség adódik még ezeken kívül is. A fenti, mostanában sokat bírált, sőt tudománytalannak ítélt rekonstrukciós módszer alkalmazásáról, középkori épületeink vizsgálatánál nem mondhatunk le, hiszen számtalan alapvető információ csak ezen az úton érhető el. Meggyőződésem, hogy a tudományt nem e módszer eleve tagadása, hanem tényekre, és nem érzelmekre alapuló, minél sokoldalúbb megvitatása viheti csak előre. A módszert természetesen csak akkor lehet alkalmazni, ha tisztában vagyunk annak korlátaival. Alapfeltétel, hogy a rekonstrukció nem mondhat ellent egyetlen konkrét ténynek sem, továbbá vegye figyelembe az összes rendelkezésre álló információt. A legfontosabb szempont azonban az, hogy a következtetések végeredményét ne kezeljük megfellebbezhetetlen tényként. Ezek szem előtt tartásával az alábbi munka, reményeim szerint, segít néhány probléma megoldásához közelebb jutni. 2 A munkálatok az Országos Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával kezdődtek el. A munkában Orosz Krisztina és Rainer Pál régészek voltak segítségemre, amit ezúttal is köszönök. 3 Éri István - Kelemen Márta - Németh Péter - Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 2. Budapest, 1969. (a továbbiakban: MRT 2) 237. 57. ábra. 4 Az egyenes szentélyzáródás korai előfordulásáról: Fülöp - Koppány; Tihanyra: Tóth Sándor: Tihany. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001. 335-338.; Abasárra: Nagy Árpád ásatási összefoglalói az Abasár-Bolt tető nevű lelőhelyen 1970, 1972-ben végzett ásatásairól. Régészeti Füzetek 24. (1971) 63., Régészeti Füzetek 26. (1973) 78.; Vértesszentkeresztre: M. Kozák Éva: A vértesszentkereszti egyenes szentélyzáródású templom. Építés- Építészettudomány 15. (1983) 311-326. Pécsváradon a gótikus kolostortemplom szentélye alatt tártak fel egy korábbi egyenes záródású szentélyvégződést, amely jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi templommal azonosítható. A templom hajójának hosszfalai egészen a 18. századi bontásokig fennálltak. Nyugati végét a középkorban többször átépítették. 5 A veszprémi székesegyházra: Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház. In: Európa közepe 1000 körül. Szerk.: Alfried Wieczorek és Hans-Martin Hinz. Stuttgart. 2000. 396-397; a királynői sírok problémakörére: Uzsoki András: Az első magyar királyné, Gizella sírja. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1982) 125-168.; A tihanyi altemplomra: Tóth i. m., a sírra: Uzsoki András: I. András király sírja Tihanyban és a sírlap ikonográfiái vonatkozásai. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (1984) 145-188.; Feldebrőre: Kovalovszki Júlia: Feldebrő, plébániatemplom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 283. Budapest, 1987. Pécsre: Gosztonyi Gyula: A pécsi székesegyház eredete. Pécs, 1939.; Dombóra: Nagy Sándor: Dombó középkori monostor és erőd. Újvidék, 1987.; Dömösre: Gerevich László: The Royal Court (Curia), the Provost's Residence and the Village at Dömös. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 35. (1983). 385-409.; Tarnaszentmáriára: Kozák Károly - M. Anda Judit: Tarnaszentmária, római katolikus templom. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 321. Budapest, 1988. 6 Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1979. 237. 7 Jelenleg is a lábazati részeken jelentkezik a legtöbb probléma műemlékeinken. A javításokat a korábbi nedves vakolat leverésével célszerű elvégezni. 8 Pilisszentkeresztre: Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre, 1984. 1. ábra; Székesfehérvárra: Biczó Piroska: Achäologische Beobachtungen zur Baugeschichte der Stiftskirche Unserer Lieben Frau zu Székesfehérvár. Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarum Hungaricae 42. (2001) 283-295. 284. 1. ábra, 291. 7. kép, valamint Siklósi Gyula: Neuere Forschungen im árpádenzeitlichen Székesfehérvár. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 44. (1992)