Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

8. Veszprém völgy, apácakolostor. A falazatban másodlagosan beépített veszprémvölgyi faragványok találhatók. 2002. Fotó: Bodó Balázs tetag. A belső keretrész két átlós helyzetű pálcával kísért nagyobb pálca, amelyeket homorlat választ el. A profilsort lemez, majd homorlat zárja. A kapu záródásából egyelőre nem ismerünk töredéket. A kapu hasonló felépítésű lehetett a keszthelyi ferences templom nyugati kapujához. Ott gazdagabb kiképzéssel gyakorlatilag ugyanilyen kétrétegű profil látható.

23 Igényes kialakítása alapján a templom vagy valamelyik oldalkápolna kapuja lehetett. Pontos helyét sajnos nem sikerült azonosítani. A 14. századi kőfaragványok között találhatók egy további boltozott tér elemei. Két faliív darab a gótikus templomtól délre feltárt négyzetes helyiségből került elő. A borda teljes keresztmetszetét a barokk szentély sekrestyébe eső szakaszának alapozásában sikerült felmérni. (3/f. ábra) A bordaprofil alapján a kőtárból két árkádívelemet lehetett ehhez a szerkezethez kapcsolni. Mindkettő félnyolcszög profilú íves nyíláshoz tartozott. A keret egyik oldalán, a profiltól 6 cm távolságban, az említettekkel azonos félborda simul a falsíkhoz. A borda íve koncentrikus a nyíláséval. Az egyik ívelemen a fali bordát egybefaragták az árkádívvel, míg a másikon csak a fészkét képezték ki. Méretegyezés alapján ehhez a csoporthoz tartozhatott a jezsuita templom déli falában másodlagos beépítésben látható rézsűs lábazat is. A fenti faragványok alapján rekonstruálható a szerkezet. (10. ábra) Ennek egyik oldalán boltozat nélküli, vagy magasabbról induló boltozattal fedett tér helyezkedett el.

24 Belső oldalán bordás boltozata volt, egyszer hornyolt bordákkal. A két térrészt félnyolcszög átmetszetű, nyílászáró nélküli árkádív kapcsolta össze. A szerkezet viszonylag pontosan kiszerkeszthető alaprajzi mérete: 3,2 x 4 m. A szerkezet eredeti rendeltetésére nézve több lehetőség is kínálkozik. Egyaránt lehetett templomban vagy kolostorépületben. A lokalizálás szempontjából legelőször a korábbi templom nyugati végénél feltárt toronyszerű építmény merült fel. A 4,1 x 4,54,7 m belméretű, 80 cm vastag alapfalú építmény nagyjából megfelel a kőfaragványok alapján rekonstruálható szerkezetnek. A helyiség déli falában található, küszöbkőként értelmezhető vörös homokkő hasáb tovább támogatta ezt az elképzelést, hiszen itt nyílhatott az árkádív. Ez megfelelne annak a megállapításnak, hogy az árkádív két különbö-