Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

azt a bontási rétegben talált 1371-72-es Lajos dénár bizonyítja. A kolostortemplom át­építéséhez köthető a jelenleg ismert kőfaragványok legnagyobb része. A szentély sarkaiban körtetagos profilú pillérkötegek álltak. Ezek alapján valószí­nű, hogy a szentély boltozatát körtetagos profilú bordák hordozták. A szerkezet falibor­dái azonos profilúak az átlós vagy heveder irányú bordákkal. Sajnos mindeddig nem ke­rült elő egyetlen szentélyborda sem, így annak pontos profilját nem ismerjük. A falpillér elemek közül idáig két poligonsarokba való falpillérlábazatot (5. ábra), egy ugyanide tartozó falpillér rétegkövet, egy egyenes falszakasz előtt álló, hármas el­ágazású falpillér rétegkövet, 19 egy övpárkányra metsződő falpillér töredéket (6. ábra), valamint több kisebb körtetagos töredéket ismerünk. A töredékek közül az egyik bizo­nyosan derékszögű falsarokban állt. A töredékekből kikövetkeztethető boltozási rend­szer tökéletesen illeszkedik az általunk feltárt szentélyalapozásra. (4., 7. ábra) Az építkezéshez köthető kőfaragványok legnagyobb részét ablakszárkőelemek és mérműdarabok alkotják. (3/c. ábra) A jezsuita templom falában és az ásatáson talált, te­hát bizonyosan a ciszter templomból származó faragványok mellett számos további a városban, illetve a megye területén szétszóródott szárkőelemet ismerünk. Ezek azono­sítását a profilegyezés alapján végeztem el. Az egyébként egyszerű profil legszembetű­nőbb jellegzetessége az üveghorony viszonylag széles, 4,5 cm-es mérete és szabályos kialakítása. 20 7/a. Veszprémvölgy, apácakolostor. A 14. századi szentély alaprajzának rekonstrukciója. 2002. Rajz: Bodó Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents