Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai

3. Veszprémvölgy, apácakolostor. Kőfaragványok profiljai: a. 13. századi nyíláskeret másodlagosan a sekrestye falában, b. nyíláskeret másodlagosan a torony falából, c. ablakkeret, d. ablakosztó ismeretlen lelőhelyről, e. borda másodlagosan a jezsuita templom falából, f. borda másodlagosan a jezsuita templom falában, g. a dongaboltozatos helyiség in situ szárköve, h. reneszánsz ablakosztó a nyugati kolostorszárnyból. 2000. Rajz: Bodó Balázs Az említett kripták közül kettőnél bizonyos, de további háromnál is feltételezhető, hogy vagy az uralkodó vagy közvetlen rokona sírját rejtette. Pécsett Orseolo Péter, Tihanyban I. András temetkezése bizonyos. Veszprémben Gizella és Adelhaid királyné sírjára vannak erősen vitatható adatok. Feldebrőn Aba Sámuel ideiglenes sírhelyével számolhatunk. Bár egyetlen írott forrás sem támasztja alá, feltételezhető, hogy Almos herceg eredetileg Dömöst szánta temetkezési helyéül. A tarnaszentmáriai kripta aknasírja is bizonyára jelentős személy számára készült. Dombon egyenlőre nincs tudomásom az altemplomban feltárt sírról, így ebben az esetben még feltételezés szintjén sem tudjuk, hogy milyen céllal épült. A felsorolt példák a 11-12. századból származnak.

5 Annak ellenére, hogy ezek többsége nagyobb és díszesebb, talán nem túlzás kápolnánkat összefüggésbe hozni velük. A példák közül mind méretben, mind kialakításban a tarnaszentmáriai templom áll legközelebb a veszprémvölgyihez. Mindkét kápolna belső szélessége nagyjából 5 méter. A kriptalejárat kialakítása is hasonlóan, bár ellentétes oldalon történt. A kripta nyugati vége mindkét esetben megegyezik a hajó szélességével, de jelentős eltérés, hogy ezt Veszprémvölgyben kőkeretes ajtónyílás választja le. Sajnos itt nem ismerjük a kápolna felső részének kialakítását, így nem tudjuk, hogy volt-e további hasonlóság a két épület között. A szentély kialakítására Veszprémvölgyben csak következtetni tudunk. Valószínű, hogy a hajó terében csak a kripta nyugati végének kiemelkedése jelent meg a szentélyfejtől kissé nyugatra, tetején valamilyen korláttal. A tarnaszentmáriaihoz hasonló kialakítás esetén, a szentély előterekkel megnövelt területe miatt a hajó nagyon nyomott arányú lenne. Bár ez utóbbi megoldás nem tűnik valószínűnek, a hajó északi alapfalának megvastagodása a hajó nyugati végének eltérő lefedésére utalhat. A fenti példák alapján a kápolnát, és ebből következően a templomot is 11-12. századinak tartom, bár komoly érvek szólnak az esetleges későbbi datálás mellett is. Ezek