Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Fülöp András - Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998-2002)

57 A szentély falkiszedésének kibontásakor figyeltünk fel arra, hogy az alapozási sík befelé, a szentély felé lejt (ez a keleti hajófal ma is meglévő alapfalánál ugyanígy van), s lehetséges, hogy belülről rakták a falat, ami az itt talált kripta ismeretében nem meglepő. 58 Erről részletesebben lásd a szerző cikkét a Műemlékvédelmi Szemle jelen számában. 59 Réthy László: Corpus Nummorum Hungáriáé II. Budapest, 1907. (továbbiakban CNH). 88. sz.; Lajos Huszár: Münzkatalog Ungarn. Budapest, 1979. 546. sz.; Unger Emil: Magyar éremhatározó I. Budapest, 1977. 434. 60 Korábban az aknát barokk kori árnyékszékaknának gondoltuk, bár már akkor is feltűnt a jellemző leletanyag hiánya. 61 Nem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy egy ma is álló templom falai mellől csak addig vihetünk el földet, ameddig az az épület és a magunk biztonságát nem veszélyezteti. Ez indokolta a sűrű tanúfal-rendszer alkalmazását is. 62 A templombelsőben a barokk kori járószint ennél jóval magasabban, sőt a mai betonpadló szintje fölött lehetett, mint azt a magasan lévő alapozási padka mutatja. 63 Juan Cabello - Fülöp András - Koppány András - Máté Zsuzsa: Veszprém, veszprémvölgyi apácakolostor. In: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltakat. Szerk. Tamási Judit. Budapest, 2000. 42-A3. Akkor a jezsuita templom északi szentélyfalában egy korábbi periódust azonosítottunk, ám erről azóta kiderült, hogy nem a román kori templom részlete, hanem a késő gótikus karzatalapozás beforduló szakasza. 64 Ez a bontási réteg egy már meglévő, enyhén rézsűs középkori falnak fut neki, mely a jezsuita templom keleti, íves homlokzata alatt húzódik. A barokk íves fal belső oldalán is megfigyeltünk egy észak-déli irányú árkot, melybe a barokk homlokzat alapfalát beleeresztették, így nehéz eldönteni, hogy egy középkori fal kiszedési árkát kell-e látnunk benne, vagy a barokk alapozás túl szélesre vett alapozási árkáról van szó. 65 CNH II. 261 D, 262B, 296B változatai. 66 CNH II. 331-342. 67 Kocsis Edit-Sabján Tibor: A visegrádi királyi palota kályhái és kályhacsempe leletei. Visegrád monográfiái 3. Visegrád 1998. 7. 13. (33. kép) 68 Az újabb kutatások tükrében tarthatatlan az az elmélet (Kozák Károly: A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem 3 (1961—62) 113-133.), mely szerint az egyenes szentélyzáródású templomok kizárólag a 13. században épültek volna. Már a magyar királyság előtti időszakban látunk rá példát: ilyen a Zalaszabar - Borjúállás-szigeten feltárt, 9. század-10. század első felére keltezett templom, mely boronaszerkezetes volt (Müller Róbert: Zalaszabar-Borjúállás-sziget. In: Évezredek üzenete a láp világából. Szerk. Költő László-Vándor László. KaposvárZalaegerszeg, 1996. 135-139.). 69 Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom. Agria XXI (1985) 5-76. 70 Szőke Mátyás: Visegrád. Ispánsági központ. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 244. Budapest, 1986; Búzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei. In: Pest megye monográfiája. 1/2. Szerk. Zsoldos Attila. Budapest, 2001. 223-254. 224. 71 MRT 2. 51/4a 72 Kralovánszky Alán: Ujabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17 (1984) 189-207. 195. 73 Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Szerk. Regénye Judit. Veszprém, 2000. 15-65. 74 Gyomlay i. m. 391-^34.; DHA 365-380. A veszprémvölgyi monostor birtokairól általában: Hárích János: A veszprémvölgyi apácakolostor birtokainak története. Pécs, 1928. 75 Kenése (Balatonkenese) templomáról csak annyit tudunk, hogy nem a mai faluközpontban állt (Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében I. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6 (1967) 117-150.; MRT 2. 8/1.), Padrag (Padragkút) temploma a mai r. k. templom helyén sejthető (Koppány i. m. 1967. 138.; Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly: Magyarország régészeti topográfiája 3. Devecseri és Sümegi járás. Budapest, 1970. 47/11.) A környékbeli templomok elbontásáról a Pesty Frigyes-féle helynévtár is beszámol (a vonatkozó részt