Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

SZEMLE - Hauszmann Alajos (Az építészet mesterei). Válogatta és szerkesztette: Gerle János (Borossay Katalin)

SZEMLE 217 HAUSZM

ANN ALAJOS. VÁLOGATTA ÉS SZERKESZTETTE GERLE JÁNOS. (AZ ÉPÍTÉSZET MESTEREI) HOLNAP KIADÓ, BUDAPEST, 2002. Új sorozatot indított útjára a Holnap Kiadó „Az építészet mesterei" címmel. A kötetek - a sorozatszerkesztő, Gerle János szándékai szerint - a 19. és a 20. század jelentős magyar építészeit fogják bemutatni saját és kortársaik írásai, az életük állomásait jelző dokumentumok, a rájuk vonatkozó szakirodalom és bőséges (egykorú) képanyag tükrében. A köteteket műjegyzék, válogatott bibliográfia, névmutató és a képek fellelhetésének jegyzéke teszi teljessé. Nem monográfiákról van tehát szó, hanem (tartalmilag és formailag egyaránt) igényes dokumentum-válogatásokról, melyekben - mint a nagyon hasznos, célratörően összefogott előszóban Gerle János írja - „elsősorban a 19. és 20. század legjelesebb magyar építészeit szeretnénk bemutatni a nagyközönségnek úgy, hogy a tudományos igényességet ötvözzük a közérthetőséggel és olvasmányossággal." Ez a sorozat nem az első próbálkozás a magyar építészettörténet fehér foltjainak legalábbis részleges - eltüntetésére. A hatvanas években az Akadémiai Kiadó hasonló céllal indította útjára Architektúra című sorozatát, mely 20. századi magyar és külföldi építészeket egyaránt bemutatott, de utolsó kötete kerek tíz évvel ezelőtt, 1993-ban jelent meg. Ugyanebben, majd a következő évben látott napvilágot a kiadó sorozatcím nélküli kismonográfia-sorozatának első, s eddig egyben utolsó két kötete Feszi Frigyesről és Szkalnitzky Antalról, Komárik Dénes, illetve Sisa József tollából. 1956-ban a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentette meg Ybl Ervin Ybl Miklós-kötetét, majd az Akadémiai Kiadó Rados Jenő Hild József-monográfiáját 1958-ban, Zádor Anna Pollack Mihály-monográfiáját 1960-ban és Vámos Ferenc Lajta Béla-monográfiáját 1970ben. 2002-ben pedig (két kortárs építésznek szentelt kötet után) a Mundus Magyar Egyetemi Kiadónál jelent meg Anthony Gall Kós Károly-nagymonográfiája, a Magyar építőművészet című sorozat 3. köteteként. A teljesség igényével fellépő, monografikus kiállítás két építészünk, Ybl és Schickedanz életművét dolgozta fel. Az előbbié 1991-ben, halálának százéves évfordulóján volt a Budapesti Történeti Múzeumban, utóbbié 1996-ban, születésének százötvenedik évfordulóján a Szépművészeti Múzeumban. 2002-ben Maróti Géza életmű-kiállítására került sor az Iparművészeti Múzeumban. Az e kiállításokhoz készült katalógusok alapművekként szolgálnak. Nem feledve a szakfolyóiratokban megjelenő, korszakunk építészetével-építészeivel foglalkozó publikációk tömegét, a Magyar Építészeti Múzeum ez irányú, kiállításokban és kiadványokban megnyilvánuló tervszerű és kitartó munkáját, a Hild-Ybl Alapítvány munkatársai és más kutatók tollából is sorjázó, monográfiának beillő épületdokumentációkat, valamint a kisebb igényű, de informatív kiadványokat, igazat kell adnunk a Hauszmann-kötet előszavában megfogalmazódott szerkesztői véleménynek: „tu-