Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

KIÁLLÍTÁS - Rácz Miklós: Kiállítás a budai Szent Görgy tér kutatásáról

utcának nevezték, s a város zsidó negyedének adott helyet. A királyi palota terjeszkedése miatt, feltehetőleg a 15. század elején a zsidóknak ki kellett költözniük innen. A korszakból itt előkerült leletekből a festett héber írásjegyes pohár és a Dávid-csillagos fa tál biztosan zsidó tulajdonosra illetve készítőre vall. A kutatás utolsó, azaz legmélyebb középkori rétegét jelentik a Várhegy e részének városalapítást megelőző jelenségei. A kő alapozású, de fából készült falazatú házak részletei a kutatók szerint az itteni szőlőbirtokok építményeire utalnak. E házak közül a későbbi beépítés miatt csak néhány, elszórtan elhelyezkedő részlet őrződött meg. Ezek a házmaradványok fontos információt jelentenek mind a városi anyagi kultúra egy sajátos területe, mind a korabeli épülettípusok vonatkozásában. Végül a múlt megismerésének legtávolabbi határát - ameddig e kútból merítők vedre elért - egy bronzkori leletegyüttes jelöli ki. A nagyrévi kultúra leletanyagát a 19. században felfedező Kubinyi Ferenc szavaival a „ritka szépségű, fekete agyagból készült" korsók és tálak a Kr. e. II. évezred elejéről származnak. A kiállítás a bemutatás folyamatát tehát a jelenkor felől indítja, s visszafelé halad a múltban. Akár szándékosan, akár véletlenül, az egymás közelében nyíló be- és kijáratot a rendezők nem jelölték meg mindenki számára egyértelműen, tapasztalatom szerint a látogatók többsége a kijárat felől indulva, fordítva járta végig a kiállítást, vagyis kronologikus sorrendben haladt. Bár ez természetesen nem akadályozhatta meg a bemutatott eredmények megértését, a kiállítás sajátos kontextusa, elbeszélésmódja számukra sajnos nem érvényesülhetett. A kiállításon szereplő régészeti eredmények egy része több előzetes közlésben napvilágot látott. Előkészületben van egy összefoglaló régészeti tanulmánykötet a Tanulmányok Budapest Múltjából sorozatban, s külön kötet készül a Teleki palota mélypincéjének kútanyagáról, amely a selyem kárpitot is tartalmazta. A kiállítás anyagának katalógusban való megjelentetése igen kívánatos lenne. Miklós RÁCZ AUSSTELLUNG ÜBER DIE FORSCHUNG DES SZENT GYÖRGY PLATZ Die Ausstellung des Budapester Historischen Museums eröffnete für das Kennenlernen der mittelalterlichen Stadt bisher meist unbekannte Dimensionen der Baugeschichte und archäologischen Forschung des im Zweiten Weltkrieg größtenteils vernichteten und auch seither nicht wiederhergestellten Platzes im Budaer Burgvietel. Der Szent György tér (Hl Georgsplatz) wurde auf dem Berggipfel über dem Donauufer erbaut, als Vorplatz des mit Festungsmauer umgebenen, sich am Südende des mittelalterlichen Buda erhebenden Königspalastes war er vom 13. bis ganz in die Mitte des 20. Jahrhunderts Schauplatz wichtiger kultureller Einflüsse und Beziehungen. Die mit-