Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

VITA - Mi is az a műemlékvédelem (Mentényi Klára)

MI IS AZ A MŰEMLÉKVÉDELEM? Egy új vitasorozat elé Mondjuk csak ki őszintén: ma már semmi sem áll szilárd alapokon. Már azt sem lehet pontosan tudni, mi a feladat. Régi ügy, hogy a műemlékvédelem sem nem igazán tudomány, sem nem igazán művészet, nem teljesen elmélet és nem pusztán gyakorlat... a régi épületeket és maradványaikat kell valahogyan megőrizni. És a szekér döcögve bár, de haladt, meg hát tolták is egy kicsit. Mára azonban az 1960-as évek elején nem kevés fáradsággal kitaposott ösvényeket teljesen benőtte a bozót, így hát ki-ki belátása szerint, saját késével próbál utat vágni benne. Az az igazság, hogy a műemlékvédelem területén dolgozók között manapság talán nincs két ember, aki a felmerülő vitás kérdésekre egyforma válaszokat adna. Már nem csak az kétséges, hogy mit, milyen módszerekkel és hogyan mutassunk be egy helyreállítás során, hogy mennyit, hol és miként engedjünk átalakítani vagy lebontani, de bizonytalanná vált a történeti épület létezésének önmagában való értéke is. Nem egészen biztos, hogy mit kell védeni és miből. Mert a pénz aligalig csordogál. Természetes, hogy ettől kezdve a műemlékvédelem különböző pillanatnyi érdekek kiszolgálója lett, ideológiai viták kereszttüzébe került, s ami még rosszabb, az ingatlanpiaccal vívott, kilátástalan harc küzdőterévé alakult át. A társadalmi-gazdasági folyamatok persze nem lehettek váratlanok, s hatásuk csak azért ilyen kétségbeejtő, mert - a kultúra más területeihez hasonlóan - a műemlékvédelem sem készült fel rájuk. A káosz óriásira növekedett, amit hiába próbál takargatni az egyre átláthatatlanabbul működő, bürokratikus intézményrendszer. Pedig milyen jó lenne, ha valakik - felhasználva a múlt tagadhatatlanul gazdag örökségének igazi értékeit - egy új erdőt akarnának telepíteni. A szerkesztőnek azonban látszólag könnyű a dolga, hiszen válságos időkben jobban lehet halászni a zavarosban. Mégsem ez a cél vezet minket. Arra gondoltunk, hogy a tisztánlátás érdekében érdemes a bozótot és a bozótharcosokat kissé közelebbről is szemügyre venni. Mert nem kétséges, hogy a folyosói (kocsmai) beszélgetések a legjobbak, de csak kevesen hallják...az írás pedig - mint tudjuk - megmarad. S ha elfelejtünk valamit, újból elővehetjük. Tekintettel az ágak sűrűségére, az elképzelések és szándékok összetettségére, a tematikát minél tágabban képzeljük el. Visegrád nem mint állatorvosi ló került ismét terítékre, hiszen a követők már itt is, ott is jelentkeznek. Immár általánossá váló eszmevilága akár tetszik ez nekünk, akár nem (kereken kimondva: nem tetszik!): jelen van a társadalmi közgondolkodásban és a műemlékvédelemben. Éppen ezért jó vitaindítónak tartjuk. Mentényi Klára