Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Somorjay Sélysette: Topográfiai Kutatások a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál

MŰHELY 151 Somorjay Sélysette TOPOGRÁFIAI KUTATÁSOK A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDEL­MI HIVATALNÁL Helyzetkép 2002. november 19-én a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egynapos munka­értekezletet szervezett azzal a céllal, hogy - mint a kulturális örökség védelméért fele­lős állami intézmény - áttekintést nyerjen az országban folyó topográfiai jellegű kuta­tásokról, összehozza az ilyen munkában érdekelt szakembereket és a tapasztalatok alap­ján alakítsa a topográfiai kutatások jövőjét. A kollokvium szükségszerűségét az adta, hogy a műemléki topográfiák, inventári­umok és áttekintő lajstromok hiánya a szakmai közvélemény és az érintett hatóságok ol­daláról évek óta jogos kritika tárgyává tette a műemléki szervezetet, annak ellenére, hogy ott a lehetőségekhez mérten - s az utóbbi években növekvő mértékben - folynak kutatások. Minthogy azonban e kutatások eredményeinek nyomtatott formában történő közreadása még bizonyára éveket vesz igénybe, a KÖH jónak látta az ott folyó topográ­fiai kutatásról a szakmai közvéleményt tájékoztatni. Az itt közreadott cikk a konferen­cián elhangzott előadás némileg kibővített változata. Előzmények A magyarországi topográfiai kutatások helyzete szempontjából nem közömbösek az előzmények. A kezdetek a 19. századra nyúlnak vissza. Ezt az időszakot a II. világhá­borúval záródó korszakként önálló előadás ismertette a kollokviumon, amely a Műem­lékvédelmi Szemle következő számában fog megjelenni. A második világháború a folyamatban csak cezúrát okozott, módszertani váltást nem. A kutatások az 1945 előtt kidolgozott elvek szerint 1 azonnal újraindultak és tíz év alatt hét kötetben napvilágot látott Buda, Nógrád- és Pest megye műemlékeinek topo­gráfiai feldolgozása, valamint Esztergom városának illetve Győr-Sopron megyének el­ső kötete (az utóbbi két kiadást is megért). 2 E lendületes időszakot követően tíz év telt el a Heves megyei topográfia köteteinek újabb tíz éves intervallumban realizált megje­lenéséig. 3 A Szabolcs-Szatmár megyei topográfia kézirata pedig tízéves nyomdai átfu­tás után csak jelentős rövidítéssel tudott megjelenni, 4 a Dercsényi Dezső nevével fém­jelzett, a Magyar Tudományos Akadémia és a műemléki szervezet közös topográfiai te­vékenységének utolsó köteteként.

Next

/
Thumbnails
Contents