Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Igaz Rita: Püspöki metszetgyűjtemény a 18. század második felében

boiserie borítja, mely Magyarországon viszonylag ritka dekorációs módnak számít. A metszeteket magába foglaló, immár teljesen egyszerű lambériát az asztalos képzettségű Hefele tervezte, s ehhez készült - bár nem a végleges képkiosztást tükröző - rajzai is ránk maradtak.

8 A helyiség legfőbb díszét képező metszetek tematikája azonban az inventáriumban megadottnál lényegesen szélesebb skálán mozog. Többségüket, szám szerint ötvenötöt az ókor szellemétől és a barokk Róma grandiozitásától áthatott, művelt püspök által preferált Giovanni Battista Piranesi és fia Francesco Piranesi az ókori illetve a barokk Róma jeles romjait illetve épületeit bemutató rézkarcai adják (6. kép), melyek az ország első nyilvános múzeumaként szolgáló sala terrena festészeti díszének is mintájául szolgáltak. Mellettük azonban maradt hely a vallási, történeti, zsáner, allegorikus illetve antik mitológiai témájú ábrázolásoknak is. Ezek egy része olyan neves festők és szobrászok alkotásai után készült, mint Raffaello, Rubens, Pietro da Cortona, Guido Reni, Francesco Zuccarelli, illetve Bernini, s metszőik is olyan ismert szakemberek, mint F. Bartolozzi, P. L. Bombelli, G. Vasi. (III. számú függelék) A metszetek keretelése már egyszerű, sima vonalú, de elhelyezésük még elsősorban a dekorativitás elvének megfelelően nagyság szerinti és szimmetriára törekvő. Védelmüket itt is kézzel hengerelt üveglapok biztosítják. A képek Szilyt római élményeire emlékeztették, látogatói figyelmét a püspök műveltségére, világlátottságára hívták fel. E metszetes szobák a kor magyar emlékanyagában speciális műfajt és dekorációs módot jelentenek, máig változatlan formában való fennmaradásuk - az interieurművé6. Giovanni Battista Piranesi: a Szent Péter bazilika és a Szent Péter téri kolonnád a Római látképek sorozatból (Vedute di Roma), 1761-1778.