Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2002/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2002)

MŰHELY - Bozóki Lajos: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök zsámbéki helyreállítása

A nyugati csigalépcsőtorony A támpillérhez épült csigalépcső megfigyelésénél tapasztalt anomáliák építés közbeni változásokra utalnak, ezeket kisebb falkutatással lehetne pontosabban értelmezni. Az alsó három kőréteg például a nyugati fallal van kötésben, viszont a lábazati párkány profilja eltérő: a nyugati homlokzat lépcsős lábazati párkánya erősebb kiülésű, mint a csigalépcsőtorony lábazati párkánya. A csigalépcsőtorony külső hengerpalástjának kősorai az alsó három kősor fölött nincsenek kötésben a nyugati fallal, másrészt a kőkiosztás is eltérő. Ez a helyzet ott, ahol a lépcső hengere síkban vált át, megváltozik: a kősorok megegyeznek és a kövek is kötésben vannak a nyugati fallal. A nyugati karzat és az emeleti kápolnák A templom nyugati részein: a torony alj aknái, a karzat és az emeleti kápolnák esetében szintén utólagos habarcsos javítás nyomait sikerült felfedezni. A nyugati kapuhoz hasonló módon a lepusztult tagozatokat részben levésték, a homorlatokat pedig téglatörmelékkel és habarccsal kipótolták. A kápolnák esetében úgy tűnik ezt azért tették, mert a bordás boltozatot - vakolattal - keresztboltozattá alakították át. (6. ábra) (Ennek maradványait a legutóbbi restaurálás során sikerült eltüntetni.) Az előcsarnok A templom karzat alatti terét hatsüveges boltozat fedi, melyet több periódusban javítottak. A hatsüveges boltozat északi és nyugati homlokívén a leégett tagozatokon simított vakolat látható. A boltozati bordák orrtagját mindenütt levésték. A Lux Kálmán-féle rekonstrukció feltehetően a korábbi restaurálás során megfaragott bordákat használta fel mintaként az eredetitől eltérő profilformával (elszedett bordát alkalmaztak, az eredeti orrtagos bordaprofilok helyett). Az orrtagok levésése minden valószínűség szerint öszszefüggésben áll a leégett tagozatok simított vakolattal történő pótlásával, ami vélhetően a templom leégéséhez kapcsolódott. Miként az emeleti kápolnák esetében is, az oldalfalak mindenütt elválnak a sarokpillérek csorbázatától, amiből az következne, hogy bizonyos magasságig először a vázszerkezetet falazták fel, majd csak azután az oldalfalakat. A főhajó karzata A déli, és hasonlóképpen az északi falpillérköteget a lehasadt fejezet- illetve fejlemez zóna fölött utólag síkra vakolták. A fej lemez profiltöredéke a déli kápolna felé megma-