Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Wierdl Zsuzsa: Az esztergomi palotakápolna és a Vitéz János-Studiolo falképeinek restaurálása

MŰHELY 89 Wierdl Zsuzsanna AZ ESZTERGOMI PALOTAKÁPOLNA ÉS A VITÉZ JÁNOS-STUDIOLO FALKÉPEINEK RESTAURÁLÁSA Magyarország egyik legjelentősebb középkori és reneszánsz freskó együttesének tudományos vizsgálata, restaurálása, hosszú évtizedek, előkészületek után végre megkezdődhetett. A millennium alkalmából kiírt első falképes közbeszerzési pályázat az esztergomi vár, a királyi majd érseki palota és a kápolna területén 10 helyiség freskóira és festett töredékeire vonatkozott. A restaurálás első szakasza, amely elsősorban tudományos vizsgálatokból állt, vezetésemmel 2000 derekán indulhatott el. Munkánkhoz, több éves itáliai, UNESCO-ICCROM

1 tapasztalataimat felhasználva, olasz, svájci, holland, spanyol szakértők és laboratórium bevonásával igyekeztem a legújabb kutatásokon alapuló, európai színvonalú hátteret biztosítani. Ez a cikk terjedelménél fogva csak egy kezdeti beszámoló kíván lenni az első eredményekről, műhelyünk (Studiolo, ACER ArtSpect, MAIP, stb.) folyamatos esztergomi munkájáról. Az általunk vizsgált falképek és töredékeik - az egyéb meszelések és vakolatok egymásra rétegződésén kívül - három fontos történeti periódusba sorolhatók. A pontos réteg-meghatározásra, időrendiségükre a kápolnában, 2002-ben elvégzendő összevető analízisek fognak választ adni. A kápolna első kifestésé III. Béla (1172-96) idejéből származik az 1180-as évekből. Ennek fennmaradt, értékelhető töredéke, az ún. oroszlános freskó. Később azonban a belső teret kiváló minőségű trecento falfestményekkel díszítették. Ez a réteg az Anjou-ház trónra kerülésekor keletkezett, így érthető módon Itáliából hívatták a jeles művészt, aki feltételezhetően Ambrogio Lorenzetti köréhez tartozott.

2 Vitéz János érsek, európai hírű humanista studiolojának tekinti a hazai szakirodalom azt az eredetileg román kori helyiséget, amelynek egyik falán a Magyarországon sajnálatos módon igen ritkán fennmaradt világi ábrázolások körébe sorolható reneszánsz falkép, az Erények allegóriája található. Prokopp Mária legutóbbi kutatásai szerint a feltehetően 1466-1467-ben keletkezett secco Filippo Lippi köréhez tartozó itáliai festő műve.

3 (1. ábra) Sajnos éppúgy, mint más központi figyelmet érdemlő műemlékek esetében, a falképek és a töredékek itt is számtalan, meggondolt és meggondolatlan, mai szemmel vitatható beavatkozáson mentek át. E restaurálások miatt több. kisebb-nagyobb méretű átfestés, retus, cementes és műanyagos tömítések, szélezések, leragasztások illetve különféle konzerválószerek nyo-