Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Vukov Konstantin: A Vitéz János-Studiolo belső tere. Az esztergomi vár lakótornyának részleges elméleti rekonstrukciója

9. Esztergom, vár. Vitéz János-Studiolo. A tér belső látványa a kettős kapu felől. A mai, csonkán megmaradt terem nézete, mind hosszában, mind magasságában elvágott belső tér (v. ö. a 3. ábrával). 1995. Rajz: Vukov Konstantin „szétnyílása" gyakorlatilag nem észlelhető, sőt a boltozat állékonysága szempontjából előnyös is a fugázóhabarcs ékelő hatása miatt. A helyes fesztáv megállapításából következik, hogy a Zodiákus-ív elliptikusan enyhén karcsúbb a szabályos félkörnél, de a kifli vagy holdsarló oldalnézetű heveder alsó íve, az intrados szabályos félkörív. A helyiség alaprajza trapezoid, ezért a boltozati lunetták és mezők valamint a teret osztó hevederívzáradék szintjeinek azonosságát nem lehet másként biztosítani, mint a vezérgörbék enyhe elliptikus összenyomásával illetve lapításával. Mivel a Studiolo felett volt használati szint, a járófödém kialakítása miatt a boltozati részek azonos záradékmagassága kívánatos szerkezeti igény volt. Mint láttuk a Zodiákus-ív belső íve (intradosa) az egyetlen szabályos félkörív, ez a kulcsa az egész helyiség boltozat-szerkesztésének. Az ívet félköríves romonáddal készítették, s a többi rész ebből következik. A Studiolo szélessége a boltozati osztás helyén 5,40 m, amely azonos a heveder fesztávolságával. A belső ív sugara a vállkövekre 10-10 cm felülést feltételezve (ennyi az in situ sarokgyámkőnél is) 2,60 m. A Zodiákus-ív záradékánál lévő kőelemek vastagsága 32 cm, így a záradékpont magassága 2,60+0,32=2,92 m a vállkő szintjétől számítva.

16 Az itt leírt eljárással megkaptuk a Studiolo boltozatának záradékmagasságát. Ezzel a magassággal a Beatrix terem felőli, nyugati fal lünettájának vezérgörbéje egy lenyomott ív, míg a mára eltűnt keleti falvég íve