Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Vukov Konstantin: A Vitéz János-Studiolo belső tere. Az esztergomi vár lakótornyának részleges elméleti rekonstrukciója

5. Esztergom, vár. Vitéz János-Studiolo, a belső tér rekonstruktiv látványa (a lakótorony válaszfalának eltávolításával). 1995. Rajz: Vukov Konstantin ahogy további, tenyérnyi darabok bizonyítják, a helyiség többi falára is kiterjedt. Tehát feltételezhető, hogy a termet eredetileg körös-körül ebbe az architekturális keretbe állított alakokkal díszítették (5. ábra). A keretezés architektúrája pedig egy olyan oszloptornácot mutat, amelynek minden egyes boltívében alakos ábrázolás volt. Az árkád íves nyílásai pilléreken nyugszanak, a pillérek közepén háromnegyed hengeres korinthoszi oszlopok gazdagon profilozott párkánnyal kialakított gerendázatot tartamnak. Az ún. Beatrix-terembe vezető átjárónál lévő sarokban, ahol a magasban egy in situ boltozati gyámkő van, az oszlop negyed-hengernyire zsugorodik, jelezve az árkád átfordulását a szomszédos falfelületre. A leírt rendszer Leon Battista Alberti építészeti eszméinek megfelelő architektúrát ábrázol (6. ábra). Alberti az építészetről írt tíz könyvében, traktátusában kifejtette, hogy boltozatot csak pillér hordhat, oszlop pedig csak gerendázatot tarthat.

11 Alberti teóriája az antik római építészet, különösen pedig az ún. kolosszeum-motívum hatását tükröző munkák tanulmányozására épül. Vitéz érsek első kézből ismerte Alberti építészetelméletét, a budai könyvtárban két Alberti-kódex is volt, amelyek közül az egyiket Vitéz széljegyzetekkel látta el. Nemcsak az erények allegóri-