Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Nováky Gyula - Sárközy Sebestyén: Újabb középkori várak a történeti Borsod megye területén

meredek, itt a tetőnél 6 m-rel alacsonyabb szinten igen erősen elmosódott, mesterséges terasz figyelhető meg. A terasz azonban a hegytető délnyugati része alatt már csak alig sejthető. A hegytető északi és déli, délnyugati összekeskenyedő vége alatt nyoma sincs sáncnak, terasznak vagy ároknak. Ez különös, mert az ehhez hasonló helyeken éppen a viszonylag legkönnyebben támadható oldalakon szokott lenni a legjelentősebb védelmi rendszer. A hegytető hossza, az elmosódott terasz hosszát figyelembe véve, kb. 130 m, legnagyobb szélessége kb. 40 m. Az a hagyomány, amelyet Dobosy László jegyzett fel, hogy a török időkben ide menekült a lakosság, a hely rejtett fekvése alapján elképzelhető, de ez több más, hasonló fekvésű, egykori várral kapcsolatban is felmerül a helyi hagyományokban, minden bizonyíték nélkül. Régészeti lelet nem került elő a hegytetőn. A lelőhely jellege alapján elsősorban a középkor, késő középkor jöhet számításba. JEGYZETEK 1 Nováki Gyula-Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai (az őskortól a kuruc korig) Budapest - Miskolc, 1992. (a továbbiakban: Nováki—Sándorfi, 1992.) 2 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1963. 767-768, 773. 3 Vártúrák kalauza. I. Budapest, 1969. 174-175. 4 Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13.-14. századi Magyarországon. Értekezések a történettudomány köréből. Új sorozat 82. Budapest, 1977. 116-117. 5 Hevesi Attila (szerk.): Bükk útikalauz. Budapest, 1977. 336.; Kratochwill Tivadar (szerk.): Dél-Borsod. H.n., É.n. [1979.] 70. 6 Gádor Judit-Nováki Gyula-Sándorfi György: Borsod-Abaúj-Zemplén megye őskori és középkori erődítményei. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (1978-1979). 23-29.; - Sándorfi György: Motte-típusú várak a történeti Borsod megye területén. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980). 9-39, 28. 57.sz. jz. (a továbbiakban Sándorfi, 1980.). 7 Kovács Béla: A Bükk a magyar történelemben. In: Sándor András (szerk.): Bükki Nemzeti Park. Kilátás a Kövekről. Budapest, 1983. 316. 8 Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Budapest, 1984. 83-84. 9 Fügedi, Erik: Castle and society in medieval Hungary (1000-1437). Studia Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 187. Budapest, 1986. 57. 10 Nováki-Sándorfi, 1992. 56. 11 Kis Péter: „A király hű bárója" (Ákos nembeli Ernye pályafutása). In: Fons. 2. 1995. 290-291. (a továbbiakban Kis, 1995.); Draskóczy István: Miskolc birtoktörténete a középkorban. In: Kubinyi András (szerk.): Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. Miskolc, 1996. 95, 102, 110. 12 A IV. Béla 1248. évi oklevelének legújabb kiadása: Kondomé Látkóczki Erzsébet: Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 4. Eger, 1997. 13-15. (a továbbiakban Kondomé, 1997.). Az 1326. évi átírás: Blazovich László-Géczi Lajos (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. X. 1326. Budapest - Szeged, 2000. 62. szám. (a továbbiakban: AOkJ.). Az oklevélben szereplő Kerekkő nem azonos Füzérkővel. Györffy Kerekkőt a később Szarvaskő néven ismert várral azonosította, mivel a szarvaskői várhegy pámalávaként alakult ki, így „kerek" alakja miatt kapta nevét. (Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Budapest, 1987. 107.) Egy másik elképzelés szerint Kerekkő az Ódorvár hegyével lehetett azonos (Kis, 1995. 290.). 13 Ezek részletes felsorolása: AOkl. X. 62. szám alatt. 14 Kis i. m. 1995. 283, 291.; Sándorfi i. m. 1980. 27-28. 15 Kondomé i. m. 1997. 81-82.